Mona Lisának például magas lehetett a szérum koleszterinszintje. Egy olasz professzor szerint erre utal Leonardo da Vinci híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy bal szemzugában látható képlet, amely nagy valószínűséggel egy xanthelasma (bőr alatti koleszterinlerakódás). Kezein pedig subcutan lipomák figyelhetők meg, melyek köztudottan a zsírszövet benignus tumorai közé tartoznak.

Vajon egy tréfán mosolyog a titokzatos hölgy? Netán cinkos pillantást vet egy titkos szeretőre? Vagy Mona Lisa tekintetének különlegessége a szemzugban keletkezett zsírcsomónak köszönhető, amely arra utal, hogy a dáma nem ügyelt a szérum-koleszterinszintjére?

Vito Franco, az Universita di Palermo patológiaprofesszora két éve kezdett tanulmányozni képzőművészeti alkotásokat. Eddig száznál is több művet vett górcső alá, az óegyiptomi szobroktól kezdve egészen a kortárs művészek alkotásáig. Sok vizsgált alkotáson észlelt valamilyen kóros elváltozást, pld. csontdeformációkat, vesekövet vagy köszvényt. A tudós vizsgálatairól az Európai Patológusok Társaságának firenzei gyűlésén számolt be.

"Egészen más szemszögből vizsgálom a festményeket, szobrokat, mint egy műkritikus. A matematikus is mást hall ki egy zeneműből, mint a zenekritikus" - magyarázta a professzor. Mint Franco kifejtette, betegségek jelei nem csupán arisztokraták, de angyalok, mitikus hősök és Madonnák - vagy legalábbis az ezeket megszemélyesítő modellek - többségén is tisztán kivehetők.

Diego Velázquez „Az udvarhölgyek (Las Meninas)” című, 1656-ban festett művén például az ötéves Margit infánsnő látható kíséretével IV. Fülöp spanyol király udvarában. Az olasz tudós szerint Margit Albright-szindrómában szenvedett. E genetikai rendellenességnek a korai nemi érés, alacsony termet, csontelváltozások és hormonális problémák a vezető tünetei.

Sandro Botticelli „Fiatal férfi arcképe” című művén (1482-1483), amelyet Washingtonban, a National Gallery gyűjteményében őriznek, a vörös bársonysapkát viselő, szinte feminin módon elegáns ifjú nemesember valószínűleg arachnodactyliában szenvedett. E Marfan–szindrómához kapcsolódó, genetikailag determinált kórképre rendkívül keskeny és hosszú végtagok, a magasságot meghaladó karfesztávolság, hosszú, pókszerű ujjak és igen laza ízületek jellemzők. A betegség kialakulásában a fibrillin nevű kötőszöveti fehérje termelésének zavara játszik szerepet. A Marfan-szindrómában szenvedő betegek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk alapján várható lenne. Valószínűleg Marfan-szindrómában szenvedett Francesco Parmigiano „Hosszúnyakú Madonna” (1534) című, az Uffizi-képtárban látható képének modellje is.

Pietro della Francesca „A várandós Madonna” (1467) című képének múzsája minden jel szerint golyvában szenvedett, amely a jódszegény táplálkozás következtében alakulhatott ki.

Vito Franco diagnózisa szerint Michelangelót köszvény kínozta, legalábbis erre enged következtetni Raffaello „Az athéni Iskola” (1509-1511) című festménye, amelyen a szobrász feldagadt, göcsörtös térdekkel látható. Michelangelo leveleiben egyébként gyakran panaszkodott vese- és epebántalmakra, ami alátámasztja az olasz professzor felállította diagnózist.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: Behind the smile Mona Lisa may have been suffering from high cholesterol

Kulcsszavak

koleszterin, Marfan-szindróma, genetikai rendellenesség, xanthelasma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább