|
TARTALOM
Műemlék lett a János kórház  A János kórházat is műemlékké nyilvánították 172 objektummal és 4 területtel együtt, illetve 13 objektum műemléki védettségét megszüntették egy pénteken életbe lépett rendelet szerint, melyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adott ki. Utoljára 2009-ben került sor védetté nyilvánításra, pedig szükség van épített örökségünk levédésére, mert műemlékeink jelentős turisztikai értékek, meghatározzák egy-egy település képét, javítják a lakosság életminőségét, és megóvásukkal a következő generációra öröklődnek – mondta Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a Duna parton, A rakodópart kövei című kiállításnál rendezett sajtótájékoztatón. – Jelenleg három csoportot határoztunk meg a műemlékvédelem terén, elsőként az épített örökségi elemek egyedi védését, így például a budapesti rakpartokat, a Kelenföldi és a Józsefvárosi pályaudvarokat. Ezek mellett műemléki jelentőségű védelmet kapott például a Wekerle telep, de elveszítette műemléki jellegét pl. a hűvösvölgyi Balázs vendéglő és ezáltal megszűnt műemléki védettsége. A rendelet lehetővé tette Budapest rakpartjainak védelmét. Az UNESCO már 1987-ben a világörökségi helyszínné választotta Budapest Duna-partjának látképét, ugyanis ez a világ urbanisztikai látképei közül a legszebb, és markáns lenyomata Budapest városfejlesztésének. Míg korábban zömmel a XIX. század első felében épült objektumok közül nyilvánítottunk műemlékekké épületeket, ma a XX. század építészete szerepel a frissen védett épületek között. A műemlékvédelem körei tágulnak, a napjainkhoz egyre közelebb épületeket nyilvánítjuk védetté – folytatta Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. – Korábban az élő építész művét sem volt szokás védetté nyilvánítani, ma ennek nincs akadálya. Régebben az egyházi rendeltetésű épületek védetté nyilvánítása volt jellemző, ma műszaki objektumok is, mint a MÁV műszaki berendezései. A jelenlegi műemlékké nyilvánított területek között érdekesség például a budakalászi régi szerb temető. Védelemre érdemesek voltak Budapest rakpartjai, melynek műemlékké nyilvánítását Kolundzsija Gábor urbanista kezdeményezte. A településmérnök ötlötte ki A rakodópart kövei című kiállítást és gyűjtötte hozzá az anygot, mely Budapest immár műemlék rakpartjainak történetét mutatja be. A korabeli metszetekkel, régi és mai fotókkal, térképekkel, illusztrációkkal, eredeti tervekkel, magyarázatokkal bőségesen ellátott anyag a Duna szabályozásától mutatja be a rakpartok építését. A rakpartok kialakításában döntő jelentősége volt az 1838-as árvíznek, ami világossá tette, hogy a Duna veszélyezteti a várost. Ennek felismerése vezetett a mai rakpartok kiépítéséig, melynek számos állomását örökítik meg a kiállítás dokumentumai, mint például a rakparti lépcsőkön létesült piacokat. Az egészségügyi intézmények közül a János kórház került műemlékvédelem alá, az örökségvédelmi hivatal értékes kórházait feldolgozó sorozatának következő épületegyütteseként. Korábban a régi Erzsébet kórházat –, mely ma az Országos Sportegészségügyi Intézet, közismert nevén a Sportkórház nevet viseli – vették műemlékvédelem alá. Továbbá az Észak-Pesti kórház szecessziós épületegyüttesét, a Budai Irgalmasrendi Kórházat, a Kútvölgyi kórházat és a Mentőkórház régi épületét. Az István kórház lesz a következő, melyet műemlékké nyilvánítanak – tudtuk meg Győr Attilától a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési osztályvezetőjétől. . A János kórház a XIX. század utolsó negyedében épült az egészségügyi reform részeként nyugati mintára. Az akkori elképzelés szerint betegségeként különböző épületeket építettek pavilonrendszerben, mert úgy gondolták, hogy az épületek között járó levegő fertőtlenítő hatású. Hausznmann Lajos forradalmasította ezt az építkezést az Erzsébet kórház és részben a Szent István kórház építésével, később a Szent László, majd a Szent János kórház építésével. Jellemzőjük volt az impozáns bejárati épület, valamint a főtengelyükbe épített kápolna. Továbbá krematórium és gazdasági épületek is álltak a Szent János kórház területén. A János kórház nagyrészt megőrizte eredeti épületegyüttesét. (A műemlékek listája cikkünk mellett pdf formátumban letölthető). 2011. 09. 06. Császi Erzsébet
|
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
