Az MCP-1 lehet a főbűnös abban, hogy nem, illetve nem sokáig működnek a művesekezeléses betegek esetében kialakított arteriovenózus söntök – olvasható a Journal of the American Society of Nephrology legfrissebb számában.

A dializált betegeknél sebészileg alakítanak ki egy összeköttetést a vénás és az artériás rendszer között, leginkább az alkaron. Ez a sönt a dialízis során hozzájárul a könnyebb vérvételhez, csökkenti a fertőzésveszélyt, ami rövidebb kórházi kezeléshez, a dialízis nagyobb hatásfokához és a betegek jobb életminőségéhez vezet.

Azonban az említett sebészeti beavatkozás gyakran nem jár sikerrel: az összeköttetés nem alakul ki, vagy csak igen rövid ideig működik. Karl A. Nath (Mayo Klinika, Rochester) és munkatársai szerint a sikertelenség oka a monocita kemoattraktáns protein-1 (MCP-1) nevű fehérje.

A kutatók egereken folytatott kísérleteik során megállapították, hogy a nem működő összeköttetések igen nagy mennyiségű MCP-1-et tartalmaztak. Amelyik genetikailag manipulált egérből hiányzott az említett gyulladásos fehérje, abban a mesterséges ér kevésbé vastagodott meg, illetve nagyobb arányú működés volt tapasztalható.
A kutatók szerint eredmények megerősítéséhez, illetve annak az emberi gyógyászatban való felhasználásához további vizsgálatok szükségesek.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Vesebeteg- gondozás - Avagy lehetőségek a komplex szervvédelemre



Hypertonia és nephrologia 2010; 14(5) Dialíziskezelés Magyarországon 2003-2009

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább