|
TARTALOM
Pestis – a fekete halál A pestis ma A pestis manapság is létezik még a világ néhány részén. 2003-ban több mint 2100 emberi megbetegedést regisztráltak, melyből 180 végződött halállal, szinte kivétel nélkül Afrikában. A legutóbbi súlyosabb járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban tört ki, legalább 50 ember halt meg. Az Egyesült Államokból, Kínából, Indiából, Vietnamból és Mongóliából is jelentettek eseteket az elmúlt években. A legtöbb beteg élete megmenthető, ha időben hozzájutnak a megfelelő antibiotikumhoz. A kellő fertőtlenítés és rágcsálóirtás segít megelőzni a járványokat, mivel a baktérium elterjedéséhez zsúfolt, koszos, patkányokkal teli környék kedvez leginkább. Manapság attól tartanak sokan, hogy a pestisbaktériumokat aeroszolos formában biológiai fegyverként bocsáthatják a levegőbe. A járvány története A leghírhedtebb járvány volt a Fekete Halál, mely a középkorban söpört végig Ázsián és Európán. Kontinensünket az 1340-es években érte el, becslések szerint 25 millió ember életét követelte. A Fekete Halál évszázadokon át keringett, különösen a városokban. Londonban például 1665-1666-ban okozott hatalmas járványt, melynek során minden ötödik lakos életét vesztette. Az első, jól dokumentált járvány i.e. 541-ben kezdődött és Justicianus bizánci császárról kapta a nevét. Konstantinápolyban naponta tízezer ember halt bele - az ősi történetírók szerint. Modern becslések szerint Európa lakosságának fele kipusztult, mielőtt a pestis eltűnt a 700-as években. A pestis okát nem is sejtették egészen a legutóbbi, 1855-ös kínai járványig, melynek hivatalosan csak 1959-re lett vége. A nagy áttörés 1894-ben Hong Kong-ban következett be, amikor a kutatók izolálták a pálcika alakú baktériumot, a Yersinia pestist. Néhány évvel később Kínában az orvosok felfedezték, hogy a patkányok pestises tünetei nagyon hasonlóak az emberéhez, a fertőzött embereken pedig gyakran figyelhettek meg bolhacsípéseket. A pestis kórokozóját hordozhatják egerek, tevék, mókusok, prérikutyák és nyulak, de az emberre a patkány pestise a legveszélyesebb, különösen a városban élő állatoké. A betegséget általában a patkányon élősködő bolha, a Xenopsylla cheopis terjeszti. A bubópestis a legelterjedtebb változat. Az elnevezés utal a beteg fájdalmasan megduzzadó nyirokmirigyeire – a bubókra. A szeptikémiás pestis Ennek során a véráramban terjednek szét a kórokozók, melyek a bolhákból vagy beteg emberből származnak. A tüdőpestis Ez a legfertőzőbb változat, voltaképp a bubópestis előrehaladott stádiumát jelenti. Ebben a szakaszban a betegség már emberről emberre is terjed, a fertőzött tüdőből felköhögött váladékrészecskék útján. Kezelés nélkül a bubópestis halálozási rátája 50 százalék. A másik két változat csaknem minden esetben végzetes antibiotikum adagolása nélkül. A kórokozó, a Yersinia pestis elképesztően virulens. Ez egy mutáns változat, mely a megfertőzött gazdaszervezeten kívül elpusztul, azon belül sem képes elrejtőzni. Ennek ellensúlyozására a Y. pestis ereje a sokaságában rejlik, és abban, hogy képes megsemmisíteni áldozata immunrendszerét. Mérget fecskendez a védekező sejtekbe, és miután azok elpusztulnak, akadály nélkül szaporodhat el. Az áldozatot voltaképp halálra mérgezik. A baktérium vastag alvadékban gyűlik össze a bőr alatt, ahonnan a bolhák könnyen összeszedhetik. Kialakulhat gangréna, a gennyel teli mirigyek kifakadhatnak, a tüdő pedig szabályosan felbomlik. Forrás: Medipress |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
