Hírvilág- Rímelő modellek

TARTALOM

Rímelő modellek

Összecseng a Pannon Egészségügyi Társulás (PET) működése a Semmelweis Tervben ismertetett struktúraátalakítási elképzelésekkel, amelyeket Szócska Miklós országjáró körútján mutat be az ágazati szereplőknek. Azonban még meg sem kezdődött a valódi munka, máris előbukkantak az egyéni érdekek, a kisvárosi járóbeteg intézmények fenntartói viszont örülnek.

Négy évvel ezelőtt kezdtek bele Veszprém, Fejér és Somogy megye egészségügyi ellátórendszerének átalakításába. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő kérdésünkre válaszolva elmondta, a 2007-ben megkezdett struktúraváltást öt lépcsőben valósítják meg, most éppen a harmadikon állnak.

Elsőként felmérték a lakossági és a strukturális igényeket, majd erre építve keresték meg az együttműködésre alkalmas felületeket, egyes szinteken szorosabb, másutt lazább kooperációs területeket alakítottak ki. Ennek keretében került sor profilcserékre Várpalotán és Zircen, ahonnan az aktív ellátás Veszprémbe került, míg a dobai és sümegi intézmények egybeolvadtak.

A harmadik lépcső a megyei szintű egységek kialakítása volt, itt alakult meg a PET, amely jogilag nem holding és nem is gazdasági társaság, hiszen az együttműködő intézmények tulajdonosi szerkezete nagyon heterogén, vannak közöttük városi és költségvetési tulajdonú, de egyéni működtetésű intézmények is. Ma már arra várnak, hogy mindhárom megye közgyűlésének felhatalmazásával aláírás kerüljön a PET alapító dokumentumára.

A sürgősségi és járóbetegellátás mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb érhető el, de a diagnosztika, a szakellátás központosítva, centrumokba kerül. Azonban ha valamit valahol elvonnak, nyújtani is kell helyette mást, így például lehetőséget az egynapos sebészeti ellátás, vagy a rehabilitációs rendszer kialakítására, fejlesztésére. A profilváltással megtartható a helyi munkaerő is.

A hangsúly tehát mind a PET, mind az egészségügyi kormányzati elképzelések tekintetében azon van: nem megszüntetni kell, hanem átalakítani. A Kórházszövetség elnöke szerint ebbe az irányba kényszeríti a kórházakat a tavaly év végi 27,5 millió forintos adósságrendezésre szánt központi segítség is, amelyet az intézmények annak fejében kaptak meg, hogy konszolidációs programot tesznek le az asztalra. Akinek ilyen nincs, annak vissza kell fizetnie a pénzt. A PET tagjait azonban ez a veszély nem fenyegeti, hiszen ők közös programot mutattak be.

A Pannon modell negyedik lépcsője a közös szakmai protokollok kialakítása, ebben a PET leginkább a kaposvári kórház kész szakmai protokolljára támaszkodik majd, amelyet integrálnak a társulás intézményeibe. A jövő zenéje az ötödik lépés, egy finanszírozási modell-kísérlet, amely fejkvóta szerinti finanszírozást jelent, ahol a pénz a beteget követi majd. Ha a PET ellát 1,2 millió embert – s ez összecseng a Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár által megfogalmazott 1-1,5 milliós ellátási területek kialakításával – akkor a biztosítási kassza 12 %-án osztozhat majd a Társulás.

Eltérés a Semmelweis Tervben megfogalmazottak és a PET működési koncepcióját illetően az integrációs egységekre vonatkozóan van, a megosztást megyékre alakították ki. Rácz Jenő szerint ugyanis van olyan nagyságrendű egység, amit nem kellene megbontani: „A kormányhivatalokat is megyénként osztották el, szerintük ebben az egységben kellene gondolkodni az egészségügyi ellátó struktúra tekintetében is.”

A struktúraátalakítás nyertesei között lehetnek az olyan rendelőintézetek, mint például a Bicskei Egészségügyi Központ. A kisvárosban 2006-ban indult el a járóbeteg rendelő fejlesztése. Az uniós forrásból nyert pályázat keretében az egynapos sebészeti ellátást kívánják fejleszteni, s nappali kórház kialakításán dolgoznak – tudtuk meg Tessely Zoltán polgármestertől, aki az államtitkári konzultáción örömmel látta, hogy kiemelt szerepet szánnak a Semmelweis Tervben ezeknek az ellátási területeknek.

A bicskei rendelőnek kapacitásnövelést és többletfinanszírozást is biztosítottak, és a beteggravitáció figyelembevétele is nagyobb lehetőségeket ad nekik, mivel például a közeli, Pest megyei Zsámbék betegei is itt veszik igénybe az ellátást. A polgármester fontosnak tartotta a betegutak tisztázását, különösen a sürgősségi ellátás területén. Nagy előnyt jelentene, ha a bicskei mentőállomásról induló autóval nem Székesfehérvárra kellene szállítani a betegeket, hanem a sokkal közelebbi Tatabányára, vagy akár Budapestre.

Rácz Jenő hangsúlyozta, a PET esetében a szervezésben segítő csoportok átfogó érdekrendszert tudtak kialakítani, ami azért nagyon fontos, mert csak a kölcsönös érdekek és kölcsönös kompromisszumok mentén lehet kialakítani az új struktúrát. Ha bármely szereplő magának akar kisajátítani mindent, az a rendszer biztos bukását jelenti.

Már az államtitkári roadshow első állomásán megmutatkozott azonban, hogy az egyes fenntartók egyéni érdekei is előtérbe kerülnek. Szócska Miklós Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyét érintő látogatásán elmondta, szembe fognak állni az egyéni lobbi érdekekkel. Ugyanakkor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemeltebb ellátásra számít a megyeszékhelyen – a tervek szerint itt lesz a PET központi irodája is – a befizetett iparűzési adók mértékének függvényében. Veszprém és Székesfehérvár tekintetében az államhoz kerülő adó és a betegellátásra kapott összeg éppen fordított arányú.

Érdekes kérdés lehet az is, hogy a három megyére és 1,2 milliós lakosságra felállított PET nem megy-e szembe azzal az elképzeléssel, hogy az államtitkár hangsúlyozta, azt figyelik, a beteg hova gravitál. Vajon Fejér megye Budapesttől mindössze 30 kilométerre lévő községéből lesz-e a PET-ből átjárás a fővárosi intézményekbe, ahogyan ez most is jellemző, avagy a páciensnek Veszprémbe, netán Kaposvárra kell mennie, hogy megfelelő ellátáshoz jusson?

eLitMed.hu – T.O.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom: