Bélteczki János, a MOSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert. A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt mondta, bármi történik, elhagyja a rendszert. További 2700 kolléga pedig azt mondta, komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek.

Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, „de van egy határ”, amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik.


Felhívta a figyelmet továbbá: „mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itt hagyják az országot most”.
A szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet. Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni.

A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészségügyi dolgozók mintegy száz százalékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük - mint mondta -, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harminc-negyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi.

Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra „csepegtetett” többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást. A nagykereskedők viszont „tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből” - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség.

Pozitívumként emelte ki és egyben megköszönte a szakállamtitkárságnak, hogy a múlt héten megszavazott egészségügyi salátatörvényben rendezték az orvosok munkaidejét, túlmunkájuk elszámolását. Mint mondta, korábban többször előfordult, hogy a kórházakban a 24 órás szolgálat után a dolgozónak nem adták ki a nyolcórás pihenőidőt, vagy az átlagosan hét-nyolc ügyeletükért havi 30-40 ezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat kaptak, mint kellett volna.

Bélteczki János arra is kitért, hogy mivel az ügyeleti rendszer részletszabályozását egy későbbi szakminiszteri rendelethez kötötték, ennek kidolgozásában a MOSZ is szeretne részt venni.

2011. 07. 04.

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok: A kormánynak azonnal lépnie kell, ha itthon akarja tartani a fiatal orvosokat




Az elvándorló rezidensek sem paraziták




Letétbe helyezett felmondások

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább