|
TARTALOM
Több pénz jut egészségügyi ellátásra Megállapodott a kormány a kórházak képviselőivel Miniszterek parlamenti bizottsági meghallgatásával kezdődött, a kormány és a kórházakat, illetve a járóbeteg szakellátást képviselő szervezetek egyezségével végződött október 7-én az a hetek óta tartó tárgyalássorozat, amelynek eredményeként a jelentős hiányt felhalmozó intézmények az általuk eredetileg követelt 25,5 milliárd forintnál összességében több pénzhez juthatnak. Mint azt a tárgyalások előző fordulóját követően megírtuk: szeptember 29-én áttörés történt a kormány és az egészségügyi intézmények képviselői közötti tárgyalásokon. Az érdekvédő szervezeteket képviselők most már valódi felhatalmazást jelentő aláírásával az egészségügyi intézmények három lépcsőben juthatnak pluszforráshoz. Októberben megkapják a kormányzat által már korábban felajánlott 4,5 milliárdot. Decemberben – a jövő évi költségvetés terhére – további hatmilliárd forintot osztanak szét közöttük, jövő januárban pedig lényegében plusz egyhavi finanszírozáshoz juthatnak. A csomag egyik eleme ugyanis, hogy a gyógyszolgáltatásért járó, jelenleg három hónappal később megkapott finanszírozási összegekhez már két hónap múlva hozzájuthatnak az intézmények, ám a megállapodás részeként novembertől újra bevezetik az ellátásnak gátat szabó teljesítményvolumen-korlátot. Bár az ellenzéki pártok képviselői a délelőtt folyamán élesen bírálták, hogy a megállapodás a jövő évi költségvetés terhére jön létre, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt Oszkó Péter pénzügyminiszter emlékeztetett: az idei költségvetésben a kormánynak gyakorlatilag már nincs mozgástere. Mint jelezte, az intézmények januárban kifizetendő 13. havi apanázsának és decemberben esedékes pluszpénzének fedezetét a kormány a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó, várhatóan kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványokkal kívánja megteremteni. A Parlament épületében megtartott bizottsági ülésen Mikola István ex-miniszter (Fidesz) kifogásolta, hogy tudomása szerint a minisztérium több szervezet képviselőivel többször is tárgyalt telefonon, míg másokat egyszer sem hívtak fel a megállapodás előtt, ami szerinte a szervezetek megosztására tett kísérlet volt. Lényegében ehhez kapcsolódóan az MDF-ből már korábban kilépett Csáky András országgyűlési képviselő az ellen emelt szót, hogy a kórházak között nem csupán teljesítményeik arányában, hanem a betegellátás progresszivitási szintjének megfelelően tervezik szétosztani a kialkudott forrásokat. Mindez szerinte a területi kórházak teljes ellehetetlenüléséhez vezethet, ám mint Székely Tamás egészségügyi miniszter közölte: az elosztás ezen módja a kórházak kifejezett kérése volt. Kérdésünkre ezt a megállapodás aláírását követően, a szervezetek képviselői is megerősítették. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Egészségügyi Minisztériumban rögtönzött sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: átmenetileg megoldódnak az egészségügy finanszírozási problémái, így az általuk hitelesített dokumentum – amely preferálja a súlyponti kórházakat és az ellátás csúcsán álló intézményeket – az intézmények többségének megfelel, jövőre azonban esetleg felül kell majd vizsgálni. A Csiba Gábor professzor nevével jelzett Stratégiai Szövetség ennél azonban keményebben fogalmazott, amikor vezetőjük az aláírt megállapodást tűzoltásnak minősítette, jelezve, hogy a költségvetésből továbbra is hiányzik mintegy egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeg. Az egészségügyiek a megállapodás eredményeként elállnak mindazoktól a kilátásba helyezett szankcióktól, amelyben a zöld zászlók és szalagok kitűzését a kórházigazgatók éhségsztrájkja követte volna. Majd nem írták volna alá az új szakmai minimumfeltételeket, végül korlátozták volna az egészségügyi szolgáltatásokat. A megállapodást megelőzően a parlamenti bizottság előtt a pénzügyminiszter maga is jelezte: most valóban válságkezelésről van szó. „Elmegyünk a határok határáig”, de miután megnéztük, hogy mennyit költhetünk egészségügyre, azt is meg kell majd vizsgálnunk, hogy ez mire elegendő, és a finanszírozható ellátás szakmai tartalmát már nem pénzügyi logika szerint kell majdan meghatározni. Az egészségügy szerkezetváltásához a kormány, a politika, sőt az egész társadalom elkötelezettsége szükséges. Köbli Anikó |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
