Hiába minden korábbi kormányzati állásfoglalás az egészségügy pénzügyi sérthetetlenségéről: a Népszabadság birtokába került dokumentumok szerint jövőre nominálisan több mint 20 milliárd forinttal költene kevesebbet az egészségbiztosítási szolgáltatásokra a Pénzügyminisztérium, mint az idén. Bár a minden eddiginél szigorúbb korlátokat állító javaslatra mentség lehet, hogy az ijesztőre nőtt államadósság árnyékában nincs más út, mint a közkiadások további szűkítése, ám a legoptimistább szakértők szerint is - egyéb intézkedések nélkül - mindez az egészségügyben az ellátórendszer biztos csődjét, a szolgáltatások lerohasztását okozza. A kormányzati munka során a tavalyinál szerényebb bevételekkel és még szerényebb kiadásokkal, alig több mint 20 milliárdos hiánnyal készültek a 2010-es tervek.

Az egyik számítás szerint az Egészségbiztosítási Alap a tavalyinál 60 milliárddal, az idén tervezettnél 27 milliárddal kevesebb bevétellel, mindössze 1380 milliárd forinttal számolhatna. Ugyanakkor az idén ténylegesen várható bevételeket közel 120 milliárddal haladhatja meg a jövő évi összeg.

Ez első olvasatra meglepő, hiszen januártól már nemcsak a minimálbér kétszereséig, hanem a teljes bérre kiterjed az 5 százalékpontos járulékcsökkenés. Abban sem lehet bízni, hogy hirtelen zsákszámra kínálnak munkahelyet a cégek, így növelve a járulékfizetők számát. A dokumentum alaposabb vizsgálata viszont segít megtalálni a megoldást: az alap egyensúlyának javítása érdekében a kormányzat vállal nagyobb áldozatot.

A biztosításra jogosultak, de önálló járulékfizetésre képtelen állampolgárok után az eddig fizetett 4500 forintos havi, fejenkénti összeg valamivel több mint duplájára emelkedne - a költségvetési tervek szerint. Így a korábbi 313 milliárdos hozzájárulás helyett a jövőben 620 milliárdot utalna az állam. Ez a "gesztus" következményekkel jár: az egyéni egészségügyi szolgáltatási járulék minden ezt fizetőnek megduplázódik. Ez a változás nem szerepelt az idén elfogadott adó- és járulékszabályok között. Azaz ezzel az összeggel csak akkor számolhat a kormány a 2010-es költségvetésben, ha az őszi parlamenti ülésszak alatt erről a döntés is megszületik.

A kiadásokra, a szolgáltatásokra költhető összeg mintegy 20-21 milliárddal haladná meg a bevételeket. Rossz jel az ellátórendszer számára, hogy a tervezet szerint legalább húszmilliárddal kevesebb jutna jövőre a gyógyító-megelőző ellátásokra. A forrás szűkítése miatt a háziorvosi szolgálatoknak az idei 77 milliárdos előirányzattal kellene beérniük, a járóbeteg-ellátókra öt-, a kórházakra húszmilliárddal jutna nominálisan kevesebb, mint az idei évben. A gyógyszertámogatásra húszmilliárddal költhetne kevesebbet az OEP, és emellett 30,5 milliárd forint tartalékot képeznek végszükség esetére. A gyógyászati segédeszközökre ötmilliárddal jutna kisebb összeg az ideinél.

A napi hírekből ismert, hogy az idei keret milyen káoszt okozott a kórházi ellátásban. Az intézmények év végére mintegy 100 milliárd forinttal adósodtak el a szállítóik felé. Bedőlt az első kórház-üzemeltető cég, a HospInvest. A kórházak kényszerhelyzetükben egyre több takarékoskodási trükkre kényszerülnek. A dolgok odáig fajultak, hogy az ÁNTSZ maga jelölte ki azt a tucatnyi kórházat, amelyek a legsúlyosabb baleseti sérülteket már nem küldhetik tovább.

Kormányzati politikusok reménykednek abban, hogy a Pénzügyminisztériummal zajló tárgyalásokon sikerül följavítani az ágazat pozícióját.

- Értelmesen nyúlt a bevételi oldalhoz a kormány azzal, hogy növelte a költségvetési hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapban, ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járhat, ha a kormány nem igazítja hozzá az ellátórendszert a rendelkezésre álló összeghez - kommentálta a tervezett számokat dr. Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének tanára. Véleménye szerint az ellátórendszer már most is képtelen megbirkózni a betegáradattal, ezért is irányítgatják át egymáshoz az embereket a kórházak. A válság súlyos jele az is, hogy az ÁNTSZ a napokban megnevezte azokat a kórházakat, akik nem utasíthatják vissza a legsúlyosabb baleseti sérültek ellátását.

Júliusban 10,5 milliárd forintos hiánnyal zárt az Egészségbiztosítási Alap, ezzel az első hét hónapban 63,2 milliárd forintra nőtt a hiány. Idén 8,8 milliárdot terveztek. A járulékbevételekből július végéig 44,9 milliárddal folyt be kevesebb, mint amennyi időarányosan várható lenne. A táppénzekre 5,4 milliárddal fordítottak többet.

Forrás: Népszabadság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább