|
TARTALOM
Új kísérletek magzati őssejtátültetésre Miért fulladt kudarcba a születési rendellenességek prenatális kezelésében egykor ígéretesnek tartott magzati őssejtátültetés: az egész az anya hibája – vélik amerikai kutatók. Azonban az édesanya sejtjei jelenthetik a megoldást is – derül ki a Journal of Clinical Investigation szaklapban közzétett egérkísérletből. A hiba az lehetett, hogy az orvosok megpróbáltak átültethető csontvelő őssejteket a magzattal párosítani. Az anya immunrendszere veszélyként azonosította az új sejteket, és kilökte azokat. A tanulmányból az derült ki, ha az anyának megfelelő sejteket ültettek be, közel 100 százalékos volt a siker aránya. „A kutatás azért érdekes, mert egyértelmű és elegáns megoldást biztosít számunkra, amely elérhető célkitűzéssé teszi a magzati őssejtátültetést” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Tippi MacKenzie, a Kaliforniai Egyetem kutatója. „Most először van olyan kivitelezhető stratégiánk, amellyel a születést megelőzően kezelni lehet a veleszületett őssejt-rendellenességeket.” Amennyiben az eljárás emberek esetében is beválik, számos olyan örökletes immunbetegséget kezelni lehetne, amelyek a szülés előtti szűréseken kimutathatók. Ilyen például a sarlósejtes betegség, a talasszémia vagy a krónikus granulomatózis. Az áttörésnek köszönhetően véget lehetne vetni az évtizedes tudományos talánynak, ami miatt sokan elveszítették érdeklődésüket a terület iránt. „Nagyon rejtélyes volt, hogy a magzati őssejtátültetés sikertelennek bizonyult, különösen a széles körben elfogadott dogmát figyelembe véve, miszerint az éretlen magzati immunrendszer képes adaptálódni, és tolerálni az idegen anyagokat” – számolt be a tanulmány társszerzője, Qizhi Tang, a UCSF transzplantációs kutatólaboratóriumának munkatársa. „A legmeglepőbb eredmény az, hogy az édesanya immunrendszere felelős a sikertelenségért.” A kutatók különböző egérmodellekkel megvizsgálták a magzati vér tartalmát, és kimutatták, hogy 10 százaléka illett az anya vérsejtjeihez, ami magasabb arány, mint bárhol másutt a fejlődő egér testében. Ezután olyan vérsejteket ültettek be az egerekbe, amelyek sem a magzathoz, sem az édesanyához nem illettek, majd megfigyelték, mi történik. A fertőzés ellen küzdő T-sejtek áradata indult meg az anyától a magzat felé, ami kikényszerítette a beültetett sejtek kilökését. Amikor azonban a kutatók olyan vér őssejteket ültettek be, amelyek az anyának feleltek meg, a folyamat általában sikeres lett, mert az anya immunrendszere nem azonosította veszélyként az idegen sejteket. „Ha a beültetett sejtek megfelelnek az anyának nem számít, hogy illenek-e a magzathoz” – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Amar Nijagal. A kutatás következő szakaszában azt kell megvizsgálni, hogy a folyamat emberek esetében is ugyanígy működik-e. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés hirdetés hirdetés |





