TARTALOM

 VISSZA

 


Új kísérletek magzati őssejtátültetésre


Új kísérletek magzati őssejtátültetésre


 


Miért fulladt kudarcba a születési rendellenességek prenatális kezelésében egykor ígéretesnek tartott magzati őssejtátültetés: az egész az anya hibája – vélik amerikai kutatók.

Azonban az édesanya sejtjei jelenthetik a megoldást is – derül ki a Journal of Clinical Investigation szaklapban közzétett egérkísérletből.
A hiba az lehetett, hogy az orvosok megpróbáltak átültethető csontvelő őssejteket a magzattal párosítani. Az anya immunrendszere veszélyként azonosította az új sejteket, és kilökte azokat. A tanulmányból az derült ki, ha az anyának megfelelő sejteket ültettek be, közel 100 százalékos volt a siker aránya.

„A kutatás azért érdekes, mert egyértelmű és elegáns megoldást biztosít számunkra, amely elérhető célkitűzéssé teszi a magzati őssejtátültetést” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Tippi MacKenzie, a Kaliforniai Egyetem kutatója. „Most először van olyan kivitelezhető stratégiánk, amellyel a születést megelőzően kezelni lehet a veleszületett őssejt-rendellenességeket.”

Amennyiben az eljárás emberek esetében is beválik, számos olyan örökletes immunbetegséget kezelni lehetne, amelyek a szülés előtti szűréseken kimutathatók. Ilyen például a sarlósejtes betegség, a talasszémia vagy a krónikus granulomatózis. Az áttörésnek köszönhetően véget lehetne vetni az évtizedes tudományos talánynak, ami miatt sokan elveszítették érdeklődésüket a terület iránt.

„Nagyon rejtélyes volt, hogy a magzati őssejtátültetés sikertelennek bizonyult, különösen a széles körben elfogadott dogmát figyelembe véve, miszerint az éretlen magzati immunrendszer képes adaptálódni, és tolerálni az idegen anyagokat” – számolt be a tanulmány társszerzője, Qizhi Tang, a UCSF transzplantációs kutatólaboratóriumának munkatársa. „A legmeglepőbb eredmény az, hogy az édesanya immunrendszere felelős a sikertelenségért.”

A kutatók különböző egérmodellekkel megvizsgálták a magzati vér tartalmát, és kimutatták, hogy 10 százaléka illett az anya vérsejtjeihez, ami magasabb arány, mint bárhol másutt a fejlődő egér testében. Ezután olyan vérsejteket ültettek be az egerekbe, amelyek sem a magzathoz, sem az édesanyához nem illettek, majd megfigyelték, mi történik. A fertőzés ellen küzdő T-sejtek áradata indult meg az anyától a magzat felé, ami kikényszerítette a beültetett sejtek kilökését. Amikor azonban a kutatók olyan vér őssejteket ültettek be, amelyek az anyának feleltek meg, a folyamat általában sikeres lett, mert az anya immunrendszere nem azonosította veszélyként az idegen sejteket.
„Ha a beültetett sejtek megfelelnek az anyának nem számít, hogy illenek-e a magzathoz” – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Amar Nijagal.

A kutatás következő szakaszában azt kell megvizsgálni, hogy a folyamat emberek esetében is ugyanígy működik-e.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről








Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább


Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább


Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább


A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább


Új kísérletek magzati őssejtátültetésre