• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 460.5 kbyte )

Megjelent a Garbo Kiadónál Halász Péter és Békés Judit: Az epilepszia kezelhető – orvosi, pszichológiai és társadalmi-jogi vonatkozások című könyve.

"Ezt a könyvet elsősorban epilepsziával élőknek írtuk, de ideggyógyászok, pszichiáterek, orvostanhallgatók, epilepsziás betegekkel foglalkozó pszichológusok, neuropszichológusok, gyógypedagógusok és szociológusok is haszonnal forgathatják.

Orvosi, pszichológiai és szociális/jogi információkat nyújt a betegség hosszmetszete mentén a betegséglefolyás különböző állomásainak megfelelően, az első epilepszia-gyanús rosszulléttől kezdve a diagnózis és kezelés kérdésein keresztül a rehabilitációig. Érintjük a betegirányítás és ellátás feltételeit és követelményeit is az egészségügyi ellátáson belül.

A betegeket a diagnosztikai és gyógyítási folyamatban partnernek tekintjük. Ennek megfelelően szeretnénk felvilágosítani őket a betegség természetéről, a diagnosztikai, illetve terápiás folyamat hátterében levő orvosi gondolkodásról, az ellátásban elvárható követelményekről és a jogi szabályozásról."- írják a szerzők

A könyv bemutatóján dr. Rajna Péter ismertette a művet, majd a szerzővel Gimes Júlia újságíró beszélgetett.

NZS
eLitmed

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Franz Kafka betegsége és világképe

Franz Kafka Prágában született 1883. július 13- án. Német nemzetiségű volt a család, de mivel a gettóban éltek, megszűnt a kapcsolatuk a prágai német kisebbséggel. Franz Kafka apja erőteljes tekintéllyel uralkodott a család felett. „A szüleim el nem fogadásával és zsarnokságával szembesülve, a családomban még inkább idegenként, mint külföldi voltam jelen”- írja, és valóban: egyszerre érezte magát idegennek saját családjában és városában is.

Tovább

Sötét-e a középkor?

A jelmondat rámutat: talán mégsem voltak a korábbi századok emberei olyan elmaradottak, mint gondolnánk mai fejjel.

Tovább

Ferenczy Károly családfája és a tanulságok

Tovább

Múmia - évezredeken át használt csodaszer

Perzsául a múmia szó alatt a bitument értették. A Kr. után az 1. században Plinius a bitument előállító holt-tengeri (Lake Asphaltites) törzset „deximontaninak” nevezte, s a szert szürkehályog és egyéb szembetegségek, bőrbetegségek, lepra és viszketés ellen ajánlotta.

Tovább