Az önálló szakmai kollégium elvesztése miatt aggódnak a védőnők, de a sokrétű finanszírozási és fenntartói viszonyok, a védőnők és orvosok közötti, időnként megbomló együttműködés problémái mutatkoztak meg azon a budapesti konferencián, amelyen a két szakma képviselői azt igyekeztek megvitatni, kinek milyen feladat és képviselet juthat majd a csökkentett létszámú kollégiumi rendszerben.

Nem rejtette véka alá csalódottságát az új szakmai kollégiumok felépítését illetően Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke, aki szerint az új szervezeti modell veszélyeket is hordoz magában. Szerinte azzal, hogy elvették szakmája korábbi, önálló képviseletét, óriási presztízsveszteséget szenvedett el a közel száz éve fennálló szolgálati rendszer. Úgy véli, az elmúlt napokban kihirdetett 12/2011. számú Nefmi rendelet, amellyel az eddig, szakmánként felállított, 12-15 fős grémiumokat tulajdonképpen egyetlen nagy, 180 fős kollégiumba boronálták össze, hátrányosan érintette a védőnők szakmai képviseletét.

Az új, szakmai kollégiumi rendszer kimunkálásában résztvevő Velkey György, aki Szócska Miklós egyik tanácsadója is, a konferencián elmondta, az új szakmai kollégiumon belül 60 tagozat képviselteti magát. Az egy elnökből és két alelnökből álló tagozatok munkáját egy titkár is segíti, mögöttük pedig a szakmai tanács áll, amelybe maximum 15 fő delegálható az orvos- és szakdolgozói társaságok részéről. A tagozatok 4 évre kapnak mandátumot az államtitkártól, évente legalább hat alkalommal kell ülésezniük. Hozzájuk kerülnek olyan fontos kérdések, mint a finanszírozás vagy a szakképzés problémái, míg a tanácsok véleményezhetik például a szakmai irányelveket. A jogszabályi keretek meghirdetése után májusban elindul az új rendszer.

A védőnőknek „rosszul esik” hogy nem kaptak hivatásuk létszámának és presztízsének megfelelő képviseletet, s a hungarikumnak számító ellátás nem kap kellő hangsúlyt – fogalmazott a MAVE elnök. Míg például a dietetikusoknak meghagyták az önálló szakmai kollégiumot, addig tőlünk elvették, s két másik szakmával, a házi gyermekorvosokkal és az iskolaorvosokkal sorolták őket egy tagozatba, ahol – ha szerencséjük van –, talán egy főt delegálhatnak a háromfős tagozatokba.

Elégedettek viszont a felállással a házi gyermekorvosok. dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYE) alelnöke azt mondta, nekik teamben kell dolgozniuk a védőnőkkel és az iskolaorvosokkal a gyermekek érdekében, így indokolt, hogy egy szakmai kollégiumba kerültek, ahol lehetőség van a közös protokollok, irányelvek és szemlélet kialakítására. Viszont egyet értett abban az ülésen felszólaló védőnőkkel, hogy a helyzethez igazodó jogszabályok megalkotása elengedhetetlen, ugyanis jelenleg mindkét szakma a rá vonatkozó törvényi szabályozók szerint dolgozik, ami nagyban hátráltatja az együttműködést. Működésképtelen, inkompetens lesz az új szakmai kollégium a HGY elnöke, Huszár Zoltán szerint is, amennyiben nem törekednek a harmóniára.

Többek szerint ugyanis nehézségeket okoz, hogy míg a házi gyermekorvosok vállalkozóként, területi kötöttségek nélkül fogadhatják a gyermekeket, addig a védőnők területi ellátási kötelezettség alapján, az önkormányzat által biztosított szegényes, és sokszor nem megfelelő infrastruktúrával, OEP finanszírozással, az egészségügyi rendszer szabályai szerint és az ÁNTSZ ellenőrzése alatt dolgoznak közalkalmazottként, igen alacsony bérezésért. Előfordul, hogy bár egy épületben van a védőnői szolgálat és a gyermekorvos, szinte nem is találkoznak, csak ha a délutáni rendelés éppen egybeesik a védőnői túlórával, amit leginkább a tetemes és túlbürokratizált adminisztrációval töltenek a családokat, csecsemőket, terhes anyákat gondozó szakemberek.

A rendszer átalakításra szorul Paller Judit, országos tiszti főorvos szerint is, és a szakmai módszertani központoknak – a melyek a nemrégiben bemutatott megaintézménybe, a Gyemszibe sorolnak majd, de a minőségi garanciák és feltételek kidolgozásáért felelős módszertani központnak közelednie kell a szakmai kollégiumhoz az egységes ellátás érdekében. Az utóbbi években átalakuló ellátási funkciók elvégzésére képes védőnői hálózat kialakításában gondolkoznak, az új feladatok pedig az Országos Népegészségügyi Központ (ONK) közvetlen irányítása alá tartoznak majd.

Az alapellátás megerősítéséről beszélt a konferencia résztvevőinek Beneda Attila, az egészségügyi államtitkár kabinetfõnöke, hangsúlyozva, hogy a gazdasági tárca által kiadott Széll Kálmán Tervben megfogalmazott takarékossági intézkedések ellenére „”politikailag is ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csökkenhessen az alapellátásra fordított pénz”. De kijelentésére Csordás Ágnestől érkezett a kontra, aki jelezte, a többletforrás az alapellátáson belül csak a háziorvosokhoz kerül, annak többi szereplője abban nem részesül. Beneda elmondta, a 15 fős kollégiumi tanácsok névsora nem végleges, minden szakma meg fogja kapni a kvótáját, igaz, azt még nem tudják, hogyan oszlik ez meg a tagozatban képviselt három szakma között, ez a jövőbeni egyeztetéseken dől el. A névsort – ajánlások alapján – a MOTESZ állítja össze.

eLitMed.hu, T.O.
2011-04-06

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább