TARTALOM

 VISSZA

 


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel


 


Jövőre csatlakozunk az Eurotransplanthoz. Létre kell hozni addigra egy adatbázist, nemzeti transzplantációs regisztert, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletét. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehet fogni a centrum adatokat és a donorszervek adatait – mondta dr. Langer Róbert, a Transzplantációs Szakmai Kollégium tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

A transzplantáció eseti finanszírozású, éppen ezért a szervátültetések nem érintettek a teljesítmény volumenkorlátban. A szervátültetések nagy részét kitevő veseátültetés alternatív költsége a dialízis, de a kezelés kezdetétől számított fél-egy év múlva olcsóbb a transzplantáció, mint a dialízis-kezelés. Nem aggódom a jövőért, a transzplantációval spórolunk – folytatta dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója.

Évi kb. 450 transzplantációs műtétet végeznek az országban, és annak hozadékai még a járulékos költségek, az immunszupresszív kezelés, a kivizsgálás, utókezelés. A transzplantációs tagozatban feladatunk a szövet- és sejtátültetés kérdésköre is, és nagy felelősség, hogy azt a kérdést is megoldjuk.
A szaruhártya-átültetések, érgraftok, csontátültetések vonatkozásában, illetve a köldökzsinórvér felhasználás tekintetében nincs egységes nemzeti regiszter, pedig szabályozottan kellene ellenőrizni, hogy hány átültetés történik. Nemzetközi jelentési kötelezettségek is vannak, Magyarország évek óta nem jelent.


Langer Róbert




Magyarországon 1972-ben került sor először a szövet- és szervátültetés kérdéskörének átfogó jogi szabályozására. Ez Európában is az egyik első volt és a folyamatos módosítások révén ma is korszerű szabályozást jelent.

- Melyek a legégetőbb megoldandó feladatok?

A jelenlegi transzplantációs centrumok kapacitását kellene növelni. 1993-ban megtörtént a dializálás privatizációja, és megnövekedett a betegek száma. Míg 1988-ban 500 beteget dializáltak, napjainkban 6000 beteget, és ez a szám tovább növekszik. Zárt a kassza, ezért heroikus küzdelmet jelent a finanszírozás.

Az Eurotranszplanthoz való csatlakozás új reményt ad arra, hogy új dimenzióba kerül a szervátültetés országunkban. Ez elsősorban egy minőségi változást, esélyegyenlőséget jelent speciális betegcsoportok számára és fokozott immunológiai előnyt mindenkinek. Magyarán hosszabb ideig működhetnek majd a beültetett szervek. Természetesen azt várjuk, hogy az átültetések száma is nőni fog. A tüdő- és májátültetést illetően jelenleg is számíthatunk már külső segítségre, speciális egyezmények révén. Idén három sürgős májátültetés történt az Eurotransplant segítségével, átlagosan két napon belül itt volt a máj.

A jövő évben csatlakozunk az Eurotransplanthoz, és akkorra egy adatbázisra, gyakorlatilag nemzeti transzplantációs regiszterre van szükség, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletére. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehetne fogni a centrumadatokat és a donorszervek adatait. Ezeknek a kompetenciaszintjét kellene meghatározni, azt, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá. Az adatbázist ki akarjuk terjeszteni a szövet-és sejtátültetésre is, és tervezzük, hogy összefogunk a nephrologusokkal. Átjárható rendszernek kell lenni, biztosítani a technikai feltételeket az adatáramlás összehangolásához. Ki kell kérni a társszakmák véleményét.

Törvényi változtatásra van szükség, hogy a hazai törvények kompatibilisek legyenek az Eurotransplanttal. A szakma folyamatos változása miatt fel kell újítani a szakmai irányelveket is. Tervezetet adtunk be elképzeléseinkről, pl. arról, hogy jelenleg külföldi orvos nem vehet ki szervet, ez az Eurotransplant számára értelmezhetetlen, nincsenek határok. A régi szabályozás tarthatatlan! Azt a törvényt is módosítani kell, hogy csak érzelmi rokonnak lehet vesét adni. Annak érdekében kell megváltoztatni, hogy létre jöhessen a keresztdonáció vagy az úgynevezett dominó-transzplantáció. Aztán például új törvény kell a HIV-pozitív betegek transzplantálhatóságával kapcsolatban. Ezek a betegek eddig nem voltak transzplantálhatók, de ma már az az álláspont, ha szerológiailag negatívak, vagyis nem fertőznek, akkor lehetséges lenne az átültetés.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Tervre?

Pozitív visszajelzést kapott tavaly a szakma. Az államtitkár eljött az egyik konferenciára, ahol megfogalmazhattuk igényeinket. Valószínű ennek a következménye például, hogy szakmai kollégiumot kapott a transzplantáció. Nagy különbségek vannak az országban az ellátás terén, ezért nagy reményeket fűzök a nagytérségi ellátó központokhoz.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Szoros együttgondolkodást tervezek ennek az interdiszciplináris szakmának a jobbítása érdekében.

- Ismertetné szakmai és egyéni életútját?

A Semmelweis Egyetemen végeztem 1992-ben, 1997-ben sebészetből, 2008-ban nephrológiából tettem szakvizsgát. Németországban és Az Egyesült Államokban 3-3 évig dolgoztam a transzplantáció területén. 2003-ban PhD. fokozatot szereztem, 2009 óta igazgatója, 2010 óta professzora vagyok a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának. Négy gyermekünk van. A családom a hobbim. Szeretek sportolni, különösen úszni, kajakozni és kerékpározni. Kedvelem a jó zenét és a jó könyveket.

2011. 06. 10.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Hypertonia és nephrologia - 2010;14(5) A vesetranszplantáció helyzete Magyarországon, 2010




Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt




Koordinált donáció




Két élődonoros szervátültetés egy recipiensen




Hypertonia és nephrologia - 2010;14(1) Hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata




Mi okozza az átültetett szervek kilökődését?





Az elhunyt teste nem a rokonok tulajdona





Szervadományozás – európai módra





LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2004;14(8-9) A szervadományozással kapcsolatos lakossági vélemények Magyarországon




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(5) A kadáver donorokból történő szervkivétel jogi, etikai és társadalmi vonatkozásai Magyarországon












Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nyomor bugyraiban

Jól fizető állását önkéntes munkára cserélte - Nyomor közeli élmények a szabadságért cserébe

Tovább


Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.

Tovább


Húsz év a tehetségekért

A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.

Tovább


Az önazonosság lehetőségei

Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.

Tovább


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel