A jelenlegi egészségügyi kormányzat tisztában van azzal, hogy nincs több pénz az egészségügyre, és szakemberhiány alakulhat ki. Ezért tervezik a nagytérségi ellátórendszer elindítását. Ez lenne a megoldás, azaz az erők centralizálása. A költséges, drága gyógyítási eljárásokat egy-egy centrumba kell csoportosítani, s így olcsóbban működhetnek. A nagytérségi egységek gazdálkodhatnak saját lehetőségeik felett – mondta dr. Demeter János, a szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

Tragikus helyzet alakult ki 2007-ben, amikor minden harmadik budapesti szülészetet bezárták. Ez érintette a Perinatális Intenzív Centrumokat (PIC) is. Mind a mai napig időnként előfordul, hogy helyhiány miatt vidékre kell küldeni az ellátásra szoruló koraszülötteket.

- Melyek a legégetőbb problémák, a legfontosabb megoldandó feladatok?

A jelenlegi egészségügyi kormányzat tisztában van azzal, hogy nincs több pénz az egészségügyre, és szakemberhiány alakulhat ki. Ezért tervezik a nagytérségi ellátórendszer elindítását. Ez lenne a megoldás, azaz az erők centralizálása. A költséges, drága gyógyítási eljárásokat egy-egy centrumba kell csoportosítani, s így olcsóbban működhet. Egy nagytérségi egység gazdálkodhat a saját lehetőségei felett. Csak így lehet, mert nincs ember, aki dolgozzon és nincs pénz a berendezések működtetésére sem. A betegeknek kényszermegoldást jelent a centrumokba történő utazás, de nincs más megoldás. Kevés az orvos, a nővér, a kapacitás, a pénz. A szakkollégiumnak meg kell határozni az optimális ellátási szinteket. Budapesten is tervezni kell a betegutakat. A Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Budapest lakosságának egyharmadáért és a közép-magyarországi régió lakosságának egy részéért lesz felelős. Ha megtörténik a kórházak államosítása, akkor csak egy tulajdonos lesz és könnyen megoldhatók a vitás kérdések. Fontosnak tartom, hogy egy kézben legyen egy-egy intézmény és ne politikai csatározások mentén szerveződjön.

Nyitott a szakma a változásokra. A vezetői pozíciókban lévők is látják a nehézségeket. Régen 6-8 orvos pályázott egy pozícióra, most csak egy. Nehéz a helyzet az anyagi megszorítások miatt.

Nincs utánpótlás a szülész-nőgyógyász szakmában. Míg régen népszerű volt, ma üres állások várják a fiatalokat. Emellett az anyagiak is riasztóak. Köztudott, hogy a sebészek és a szülészek hét évvel kevesebb ideig élnek, mint más szakmákban dolgozók.

A legfontosabb feladat a meglévő lehetőségek racionális kihasználásával a pillanatnyi működőképességet fenntartani, hogy összeszedjék magukat a kórházak a későbbi fejlődés érdekében.

1994-2006 között Pest-megyében egységes rendszer működött a koraszülések és a daganatos betegségek ellátásában. A most bevezetésre kerülő rendszer működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges az adott terület valamennyi egészségügyi intézményének teljes körű ismerete. Az esetleges kapacitások elosztásáról ezek után lehet dönteni.

- Mit jelent szakmájának a Semmelweis Terv?

Az adott tárgyi és anyagi feltételek mellett egy igényesebb ellátás lehetősége.

-Milyen munkát tervez a tagozattal és a tanáccsal?

Megalakult a tanács, prof. dr. Pajor Attila a vezetője. A tagozat a minisztériumi apparátus és a tanács között helyezkedik el. Ötödik ciklus óta dolgozom a kollégiumban, s látok reményt arra, hogy meghallgatást kapjon a szakma.

- Mi a véleménye az abortusztörvényről?

Az abortusztörvényt társadalmunk jelenlegi helyzetében megfelelőnek tartom.

- Ismertetné szakmai életútja legfontosabb eseményeit?

1951-ben születtem, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztem, nős vagyok, két lányom, „két és fél” unokám van, azaz a hármadik útban van, júliusban születik meg. A Szabolcs utcai Orvostovábbképző Intézetben dolgoztam, szülészet és urológiai szakvizsgám van, 1992 óta kandidátus vagyok, 1993 óta a Rókus kórház osztályvezető főorvosa, jelenleg Pest megyei főorvos vagyok. 2007 óta a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ főorvosaként dolgozom, megbízott osztályvezető - helyettesként, s egy hónapja kinevezett osztályvezetőként. A Szakmai Kollégiumnak 1995 óta vagyok tagja.

Batthyányi-Strattmann László-díjjal és Semmelweis-díjjal ismerték el munkám.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Egységes ellátási nívó is kell





Merre megy a magyar beteg?




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(05) Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján





Megharmadolódott a csecsemőhalálozás - Interjú dr. Balla Györggyel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A nyomor bugyraiban

Jól fizető állását önkéntes munkára cserélte - Nyomor közeli élmények a szabadságért cserébe

Tovább

Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.

Tovább

Húsz év a tehetségekért

A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.

Tovább

Az önazonosság lehetőségei

Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.

Tovább