|
TARTALOM
Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet - Interjú dr. Entz Lászlóval  Nincs hiány sebészekből és érsebészekből, de nem mindegyik szakember gyakorolja a szakmát és egyre többen keresnek munkát Nyugaton. Magyarországon nyugat-európai szintű az érsebészeti tevékenység, de a jelenlegi finanszírozás mellett rendkívül veszteségesek a beavatkozások – ismertette dr. Entz László a szakmai kollégium angiológia és érsebészet tagozatvezetője. Hogyan látja szakmája helyzetét? Nyugat-Európával összehasonlítva az érsebészet jó pozíciót vívott ki magának az elmúlt 40 évben, abból táplálkozik, amit az elődök megalapoztak. Magas színvonalú a szakmai tevékenység, a betegellátás azonban már nem egyenletes az országban. A beteg hozzájut a legmagasabb szintű, nyugat-európai ellátáshoz, de sorállás van érte és csak szigorúan indokolt esetben kapja meg például az aorta stent- graft beültetést – mondta dr. Entz László a városmajori Érsebészeti Klinika igazgató-helyettese, egyetemi tanár. A szervezés terén egyenetlenségek vannak, nincs lefedve az ország a megfelelő érsebészeti ellátással. Sok intézményben csak névleg van érsebészet és kis betegforgalmú intézetekben is létezik, de ez csak a szakma gyakorlására alkalmas. Az ellátás és a pénzeszközök csoportosítása szempontjából a nagy régiókban kellene megtervezni a centrumokat a progresszivitás szintje, a területi megosztás figyelembe vételével. A centrumok alkalmasak lennének az érsebészeti ellátásra és a specifikus esetek továbbküldését is megszervezhetnék. Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok? Jobb szervezéssel ésszerűen lehetne felhasználni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. A fejlődéshez azonban további beruházás szükséges. Akkor érdemes fejleszteni, ha rendelkezésre áll a megfelelő struktúra. Elég szakember, aktív sebész és érsebész rendelkezik a megfelelő szakvizsgával, de nem mindenki gyakorolja a szakmát vagy nincs lehetősége gyakorolni. Ezt kellene jobban megszervezni. Az utánpótlást a vertikális fejlődés szempontjából sújtja, hogy a fiatal sebészek Nyugaton keresnek munkát, és egyre kevesebb az érdeklődő, hogy további két év tanulással érsebészetből ráépített szakvizsgát tegyen. Az általános sebésznek hat év kell a szakvizsga megszerzéséhez, s utána még két év a ráépített szakvizsgához. Ez azt jelenti, hogy optimális esetben a hallgatóból 32 éves korára lesz érsebész. A finanszírozás megoldása a másik feladat. Az érsebészet nagyon veszteséges. Bár az előző miniszter által elrendelt ráfordítási adatgyűjtés eredményét az előző kollégium feldolgozta és ajánlásokat is tett, de ezek sorsát még nem ismerjük. A különböző intézetekből bejövő adatok szerint az érsebészeti beavatkozások átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit az OEP finanszíroz. Csak a kisebb műtétek nyereségesek, mint például a nyaki érműtét. A fentiek újragondolása után kéne egyeztetni az OEP-pel és előre lépni a finanszírozás terén. Az intézmények minősítése is fontos téma. Azt tudjuk, hogy milyen minimumfeltételekkel működnek az egyes ellátási szintek, de ezeket felül kell vizsgálni. A Semmelweis Terv szerint átsorolódnak az intézmények megye és régió szerinti rendszerbe, tíz nagy régió lesz és bizonyos kórházak nem tudják azt a területet kiszolgálni, mint eddig, mert eddig esetleg alacsonyabb progresszivitás is elég volt.  Entz László
|
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI A nyomor bugyraiban Jól fizető állását önkéntes munkára cserélte - Nyomor közeli élmények a szabadságért cserébe 
Tovább
Borderline és stigmatizáció Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.
Tovább
Húsz év a tehetségekért A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.
Tovább
Az önazonosság lehetőségei Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
