TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(6)


 


Az elhízás szerepe a gasztroenterológiai kórképekben


Az elhízás szerepe a gasztroenterológiai kórképekben
Gyökeres Tibor, Király Ágnes, Lakatos László, Madácsy László

 
A kóros kövérség vagy elhízás és a leggyakoribb gasztroenterológiai megbetegedések közti potenciális összefüggések kerülnek tárgyalásra a jelen, hiánypótló közleményben. Amíg az elhízás és a cardiovascularis megbetegedések közötti kapcsolat széles körű orvosi publicitást kapott az utóbbi években, addig gasztroenterológiai vonatkozásairól kevés az írásos anyag. Az elhízásról mint népbetegségről, külföldi és hazai gyakoriságáról, közegészségügyi veszélyeiről adott általános áttekintést követően az egyes szervrendszerek szerinti felosztásban kerülnek részletezésre a kövérséggel összefüggő legfontosabb gasztroenterológiai megbetegedések - a gastrooesophagealis reflux betegség, a zsírmáj, az epekőbetegség, a hasnyálmirigy betegségei és a colorectalis carcinoma -, ezek incidenciája, patomechanizmusa és következményei. Végül említés történik a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről.

Kulcsszavak

elhízás, gasztroenterológiai megbetegedések, gasztrooesophagealis reflux betegség, zsírmáj, epekőbetegség, a hasnyálmirigy betegségei, colorectalis carcinoma, prevenció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Több cardiovascularis rizikófaktor kombinációs kezelésének haszna és az egytablettás forma további előnye

A Framingham cardiovascularis epidemiológiai vizsgálat tárta fel elsőként, hogy a fő rizikófaktoroknak milyen jelentőségük van a leendő cardiovascularis események kialakulása szempontjából. Arra is fény derült, hogy amennyiben több kockázati tényező párhuzamosan, együtt van jelen, akkor az egyedi tényezők fennállásakor észlelhető abszolút rizikóértéknek nem a számtani összegződése, hanem általában ennek többszöröse jelentkezik.

Tovább


A nátrium-glükózkotranszportergátlók: új gyógyszercsoport kerülhet a diabetológusok fegyvertárába

A diabetológus célja, hogy olyan antidiabetikumokat használjon, melyek a vércukorszint- csökkentésen túlmenően mérséklik az inzulinrezisztenciát, testsúlycsökkentő hatásuk van, és lehetőleg nem okoznak hypoglykaemiát, valamint nem károsítják a pancreas β-sejtjeit.

Tovább


Diabeteses láb szindróma: patomechanizmus, klinikai kép, korszerű terápia, megelőzés

A diabeteses láb szindróma a cukorbetegség jellegzetes, idült szövődménye, kialakulására mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben számíthatunk, elsősorban hosszú betegségtartam és tartósan rossz anyagcserehelyzet esetén. A patomechanizmusban döntően a neuropathia diabetica, kisebb részben a vascularis érintettség játszik szerepet.

Tovább


A 2-es típusú diabetesben szenvedők antidiabetikus terápiája - Az inkretinmimetikumok alkalmazásának helye

Az inkretinmimetikumok az antidiabetikumok új csoportját képezik. A β-sejteken saját receptorukhoz kötődnek, és glükózdependens módon növelik az inzulinszekréciót, ezért csak ritkán okoznak hypoglykaemiát.

Tovább