TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(05)


 


Az őssejtekről


Az őssejtekről
Papp Csaba

 
A szervezet különleges sejtjei az őssejtek, amelyek egyrészt képesek egész életük folyamán önmaguk megújítására, másrészt képesek környezeti hatásokra differenciálódni és a különböző szöveti funkciókra elkötelezett sejteket létrehozni. Speciális tulajdonságaik miatt az őssejtek izgalmas lehetőséget hordoznak magukban arra, hogy megvalósuljon az orvosok régi álma, a károsodott sejtek, szövetek pótlása, megújítása. A regenerációs medicina („helyreállító orvoslás”) kétségtelenül új távlatokat nyit meg az orvostudományban, s eddig gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők számára nyújt reményt. Röviden jellemezzük a különböző őssejttípusokat, azok forrásait. Érintjük e sejtek kísérleti vagy már klinikai felhasználásának néhány területét. A ma már hagyományos őssejtforrásnak tekinthető csontvelőn kívül ismertetjük az alternatív őssejtforrásokat. Közülük is kiemelten foglalkozunk a szülészet-nőgyógyászati gyakorlatban fontos két őssejtforrás, a köldökzsinór (Wharton-kocsonya) és a köldökzsinórvér jellemzőivel, a belőlük kinyerhető őssejtek tárolásának („őssejtbankok”) és felhasználásának lehetőségeivel. A szülésznőgyógyászoknak fontos szerepük és felelősségük van abban, hogy ezeket az őssejteket lehetőleg mind nagyobb számban vegyék le és szükség esetén hasznosítsák. A beteggel történő kommunikáció, az őssejtek potenciális felhasználási területeiről szóló felvilágosítás éppúgy része ennek a folyamatnak, mint a köldökzsinórvér levétele, illetve a köldökzsinór egy darabjának konzerválása. A szülész-nőgyógyász társadalomnak fontos szerepe és felelőssége van abban, hogy a szülés során „feleslegessé” váló, ugyanakkor multipotens mesenchymalis őssejtekben és haemopoeticus őssejtekben igen gazdag köldökzsinórt és köldökzsinórvért minél nagyobb arányban megmentsük és széleskörűen felhasználjuk a XXI. század orvostudományában.

Kulcsszavak

őssejtek, őssejt-transzplantáció, köldökzsinórvér, Wharton-kocsonya

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Beültethető loop recorder a ritkán jelentkező ájulásos rosszullétek megelőzésére

Az ájulásos rosszullétek előfordulása az életkorral jelentősen növekszik. Általában 6,2 ájulással lehet számolni 1000 betegévre, ami azt jelenti, hogy nem ritka jelenségről van szó. A rosszullét lehet ártalmatlan, aminek nincsen komoly prognosztikai jelentősége, míg más esetekben a hirtelen szívhalál előjele.

Tovább


Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

Tovább


Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Tovább


Önálló inzulindózis-titráció 2-es típusú cukorbetegségben: teher vagy megoldás?

Megfigyeléses vizsgálatok igazolják, hogy a rutin diabetesgondozás keretein belül is elérhető akár 1,3%-os HbA1c-csökkenés hosszú hatású bázis inzulinanalóg bevezetésének eredményeként. A szoros diabetológiai kontroll mellett alkalmazott inzulintitrációs algoritmus segítségével saját betegeink esetében is hasonló eredményre juthatunk.

Tovább


Az őssejtekről