A városban járva, amerre nézek, gondosan eltakart felületeket látok. Mindent beborítanak a reklámok, óriásplakátok, háztömbméretű gigantikus molinók, ahol itt-ott kilátszik mögülük egy épületrészlet, azt is – városrésztől függően olcsóbb-drágább, de a környezetbe szervesen még szinte véletlenül sem illeszkedő – burkolóanyagba csomagolják. A látványhoz hozzájárul a vezetékek, korlátok, lámpák és táblák káosza, végezetül egyre vastagabb rétegben rakódik minderre a graffiti, a szmog és a szemét.
Düledező patyomkinváros ez, vagy talán Eufémia, melynek lelkében egy elixírre szomjazó szipirtyó lakozik.

A felszín és a mögötte lapuló lényeg, a megjelenés és a jelentés, a leplezés és a leleplezés – rendre visszaköszönnek a 20. század egyik legszórakoztatóbb, legszellemesebb, és természetesen egyik legtöbbet támadott művésze, a bolgár származású amerikai Christo munkáiban. A Becsomagolt tengerpart, a Becsomagolt Reichstag és Pont-Neuf, a Párizsi vasfüggöny, vagy a Tengeri rózsák projektjeinek művészeti-politikai koncepciói az üzlet, a fogyasztás, az anyatermészet fölé kerekedett civilizáció gőgjéről vallanak, de egyszersmind a tulajdon arcától, s a maga teremtette környezettől iszonyodó modern emberiségről is.

Grandiózus vállalkozásait mellesleg akár „marketing art”-nak is nevezhetnénk. Egyik alkotásához például 500000 négyzetméter anyagot használt fel, egy ilyen – szószerint – nagyszabású mű természetesen nem lett volna megvalósítható, ha nem áll mellette alkotó- és élettársa, Jeanne-Claude, aki egy szabályos nagyvállalat keretei között menedzselte a megvalósítást.

November 18-án New Yorkban elhunyt Jeanne-Claude Denat de Guillebon.
74 éves volt.


Christo & Jeanne-Claude

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly

Hamarosan új tárlat nyílik a Magyar Nemzeti Galériában: Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása címmel.

Tovább

Celestina hírhedt kerítőnő és prostituált A szembetegségek képzőművészeti ábrázolása

A különböző testi fogyatékosságok és testi szenvedések művészi ábrázolásával gyakran találkozunk a képzőművészetben.

Tovább

Picasso nem volt pszichiátriai beteg

A Magyar Pszichiátriai Társaság soproni vándorgyűlésén Gerevich József tanár úrral Picasso, Miro, Botero művészetéről beszélgetünk. Picasso nem volt pszichiátriai beteg, mégis életének a művészetterápia szempontjából is fontos tanulságai lehetnek.

Tovább

Botero Budapesten

Fernando Botero ma élő talán legnevesebb kolumbiai festő és szobrász. Botero 1932-ben született, kalandos életű és rendkívül termékeny művész, aki most bemutatott alkotásai révén sajátságos világot idéz fel, mely monumentális és időtlen.

Tovább