|
TARTALOM
Szteroid és inzulin szepszisben Mind a kortikoszteroidokat, mind az intenzív inzulinkezelést javasolták korábban az életveszélyes sokkban szenvedő betegek kezelésére, főleg régebbi vizsgálatok [1, 2] eredményei alapján. A tavalyi évben viszont három olyan új tanulmány eredményét is közölték, amelyek kétségbe vonják ezeknek a kezelésmódoknak a hatásosságát a szepszis, illetve a szeptikus sokk kezelésében. A CORTICUS vizsgálatban szeptikus sokkban lévő betegeket kezeltek véletlen besorolás alapján placebóval vagy fiziológiás dózisú hidrokortizonnal (6 óránként 50 mg intravénásan) öt napig, majd az adagot a 6–11. napig fokozatosan csökkentették. A hidrokortizon- és a placebocsoport 28 napos halálozása nem különbözött, sem a cosyntropinra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek alcsoportjában. A hidrokortizonnal kezelt betegek vérnyomása gyorsabban normalizálódott, viszont náluk több fertőzés lépett fel [3]. A VISEP vizsgálatban súlyos sepsisben szenvedő betegek részesültek véletlen besorolás alapján intenzív inzulinterápiában (vércukorszintjüket átlagosan 112 mg/dl-re csökkentették) vagy hagyományos kezelésben (átlagos vércukorszint 151 mg/dl). Ebben a vizsgálatban sem különbözött a 28 napos halálozás a két csoportban [4]. Ráadásul az intenzív inzulinterápiás csoportban jóval gyakrabban lépett fel súlyos hipoglikémia (vércukorszint <40 mg/l). Ebben a vizsgálatban összehasonlították a kolloiddal (10% hidroxietil-keményítő, HAES) végzett folyadékpótlást a csak krisztalloid oldat (Ringer-laktát) adásával is, de a kolloidkezelés nem javította a betegek prognózisát, sőt még növelte is az akut veseelégtelenség kockázatát. A szeptikus sokkban lévő betegek kortikoszteroidkezeléséről jellemzően az adrenokortikotrop hormonra (ACTH; pl cosyntropin) adott válsz alapján szoktak dönteni. A CORTICUS vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy a hidrokortizon nem javasolható általános adjuváns szerként sem az ACTH-ra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek kezelésében. A korábbi adatokat figyelembe véve, lehet a szteroidoknak szerepe a szepszis kezelésében, de valószínűleg csak a szeptikus sokk legkorábbi szakaszában, azoknak a kezelésében, akik állapota nem javul a folyadékpótlás és a vasopressorkezelés hatására. Erre vonatkozó ajánlás megtalálható a legújabb irányelvekben is [5]. A szteroidkezelésre vonatkozó döntést tehát klinikai alapon kell meghozni, és nem a cosyntropin-tesztelés eredménye alapján. Az erélyes vércukorszint-csökkentés és a HAES sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ezek akár árthatnak is. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Idézett közlemények: 1 JAMA 2002 Aug 21; 288:862-71. 2 N Engl J Med 2001 Nov 8 345 1359-1367. 3 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:111. 4 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:125. 5 Crit Care Med 2008 Jan; 36:296. Kulcsszavak Súlyos sepsis kezelése, kortikoszteroidok, inzulin, hidroxietil-keményítő, ACTH-tesztelés |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Vizsgálatok az abortusztablettával Biztonságos és hatásos módszerek állnak rendelkezésünkre a terhesség gyógyszeres megszakítására. A kombinált eljárások hatásosabbak 
Tovább
Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
