• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 105.5 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 105.5 kbyte )

Egyre növekszik az érdeklődés az egészségpolitikai döntéshozók és a finanszírozók részéről, hogy olyan ösztönző mechanizmusokat vezessenek be, amelyek az ellátókat a minõség fejlesztése irányába motiválják. A nemzetközi gyakorlatot áttekintve azt látjuk, hogy ugyan néhány országban már bevezettek ún. „pay for performance” (P4P - szó szerinti fordításban teljesítmény alapján történő fizetés) programokat, de a hatástanulmányok száma is kevés. Nem ismert ezért, hogy mely eszközök, módszerek képesek a leginkább eredményes és hatékony módon hozzájárulni a minőség javításához. Az eddig megvalósult programokban a P4P értékelési és elismerési rendszere az alapellátás és az ellátásszervezési programok esetében főleg indikátorokra támaszkodik, amely indikátorok túlnyomórészt folyamat, kisebb részben eredmény indikátorok. A kívánt minőségfejlesztési hatást elsõsorban a jelentős bónuszt adó, a szolgáltató plusz költségeit is fedező programok érhetik el. A program irányítását világos módszerekkel, mindenki számára közérthetõ módon kell végezni, megfelelő szakmai megalapozással és kelő források rendelkezésre állása esetén. A próba tanulmányok készítése elengedhetetlen feltétel.

Kulcsszavak

minőségértékelés, anyagi ösztönzés, minőségfejlesztés motivációja

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Milyen az orvos, ha nő? - Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján

Célkitűzésünk az orvosnőkről alkotott sztereotípiák jellemzése volt, annak feltárása, az orvostanhallgató-nők milyennek látják az általuk mintaként követendő, már dolgozó orvosnőket. Az első vizsgálatban (247 hallgató a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának, 256 fő a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának hallgatói közül) az orvostanhallgató-nők pályaszocializációját férfi társaikéval vetettük össze.

Tovább

A test gyarmatosítása - a civilizáció vadhajtásai

Az elmúlt évtizedek társadalomtudományát meghódította a test. A szociológia, antropológia és a kulturális tanulmányok vették birtokba azt, ami korábban a fizikai antropológia, humán biológia terrénuma volt.

Tovább

A magazinokban megjelenő írott és képi tartalmak evészavarokkal való lehetséges kapcsolata

Szakirodalmi áttekintésünk középpontjában a magazinolvasás gyakorisága, a magazinokban megjelenő írott és képi tartalmak és az evészavarok összefüggései állnak. A különböző divat- és fitneszmagazinok olvasása számos közvetett és közvetlen tényező, valós és valótlan információ révén hat az olvasókra, testtel való elégedettségére, önértékelésére, evési szokásaira, és összességében egészség-magatartására

Tovább

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

Az utóbbi két évtizedben a férfiideálok jegyében olyan új kórképek, magatartási anomáliák, önkárosítási módok jöttek létre, amelyek még a pszichiáterek körében sem teljesen ismertek, és a gyakorló orvos is keveset tud róluk...

Tovább