• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 282.5 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 282.5 kbyte )

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) elsősorban a só-víz háztartás szabályozásában vesz részt, de különösen kóros viszonyok esetén befolyásolja a vascularis funkciókat és emeli a vérnyomást. Például hypertoniában, szívinfarktus utáni állapotban és szívelégtelenségben a RAAS aktivitása szisztémásan és/vagy lokálisan egyaránt fokozott. A folyamat eredményeképpen képződött angiotenzin-II (AT-II) káros hatásai révén (vasoconstrictio, endotheldiszfunkció, atherosclerosis, prothromboticus állapot, fibrosis stb.), egyéb tényezőkkel együtt, hozzájárul az érintett célszervek károsodásához a cardiovascularis eseményláncolatban. A RAAS gátlása különféle támadáspontokon terápiás értékű, amely a betegség progressziójának lassulását, a célszervkárosodás megelőzését és a jobb kimenetelt szolgálja. Az AT-II többféle receptor (AT1, AT2) révén fejti ki hatását, ezért a protektív hatás szempontjából a specifikus, magas AT1-receptor-szelektivitású angiotenzinreceptor- blokkolók (ARB-k) alkalmazása az ésszerű. Terápiás szempontból előnyös sajátosságai és a morbiditási-mortalitási vizsgálatokkal igazolt terápiás hatékonysága alapján a valsartan hatóanyagot tartalmazó, megfelelő minőségű generikus készítmény ideális eszköz lehet a hypertoniás és más cardiovascularis betegek kezelésére.

Kulcsszavak

valsartan, RAAS-gátlás, receptor-szelektivitás, célszervvédelem, generikum

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Több cardiovascularis rizikófaktor kombinációs kezelésének haszna és az egytablettás forma további előnye

A Framingham cardiovascularis epidemiológiai vizsgálat tárta fel elsőként, hogy a fő rizikófaktoroknak milyen jelentőségük van a leendő cardiovascularis események kialakulása szempontjából. Arra is fény derült, hogy amennyiben több kockázati tényező párhuzamosan, együtt van jelen, akkor az egyedi tényezők fennállásakor észlelhető abszolút rizikóértéknek nem a számtani összegződése, hanem általában ennek többszöröse jelentkezik.

Tovább

A nátrium-glükózkotranszportergátlók: új gyógyszercsoport kerülhet a diabetológusok fegyvertárába

A diabetológus célja, hogy olyan antidiabetikumokat használjon, melyek a vércukorszint- csökkentésen túlmenően mérséklik az inzulinrezisztenciát, testsúlycsökkentő hatásuk van, és lehetőleg nem okoznak hypoglykaemiát, valamint nem károsítják a pancreas β-sejtjeit.

Tovább

Diabeteses láb szindróma: patomechanizmus, klinikai kép, korszerű terápia, megelőzés

A diabeteses láb szindróma a cukorbetegség jellegzetes, idült szövődménye, kialakulására mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben számíthatunk, elsősorban hosszú betegségtartam és tartósan rossz anyagcserehelyzet esetén. A patomechanizmusban döntően a neuropathia diabetica, kisebb részben a vascularis érintettség játszik szerepet.

Tovább

A 2-es típusú diabetesben szenvedők antidiabetikus terápiája - Az inkretinmimetikumok alkalmazásának helye

Az inkretinmimetikumok az antidiabetikumok új csoportját képezik. A β-sejteken saját receptorukhoz kötődnek, és glükózdependens módon növelik az inzulinszekréciót, ezért csak ritkán okoznak hypoglykaemiát.

Tovább