TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(08-09)


 


A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében


A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében
Horváth Ferenc, Terebessy András, Balázs Péter

 
BEVEZETÉS - A hálapénztéma tudományos feldolgozása etikai, jogi és közgazdasági szempontból az 1980-as években kezdődött és az 1990-es évek végére lényegében lezárult. Azóta nincs tisztázatlan tudományos kérdés a jelenség megítélésében, az elméleti kutatások azonban nem jártak semmilyen gyakorlati következménnyel. Az egészségpolitika lényegében közvetett megoldásokkal kísérletezik, számítva az érdekelt szereplők magatartásának megváltozására. Az utóbbi két évtizedben ezzel párhuzamosan jelentek meg egyrészről a hálapénz összegére és allokációjára irányuló közvélemény-kutatások, másrészről a szereplők attitűdjeire irányuló empirikus felmérések. Ezek között elsődlegesen fontosnak tartjuk a hálapénzes üzletben még közvetlenül nem érdekelt, de klinikai tapasztalatokkal már rendelkező orvostanhallgatók vizsgálatát. ANYAG ÉS MÓDSZER - Kutatásunkat 2009/10 és a 2010/11-es tanévben, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 701 negyedéves hallgatója körében önkitöltős kérdőívekkel végeztük, 84,5%-os válaszolási aránnyal. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a hallgatók nagy figyelemmel követik a hálapénzkérdés alakulását, határozott elvárásaik vannak az orvosi jövedelempolitikával kapcsolatban, és attitűdjeik nem tartalmaznak semmilyen biztató utalást, amely a közvetett hálapénz-politika jövőbeli sikereit támogatná.

Kulcsszavak

orvostanhallgatók a hálapénzről, szocioökonómiai háttértényezők, attitűdök és elvárások

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

Tovább


Surveillance-vizsgálat nagy forgalmú kórház belgyógyászati osztályán

2010 novemberében felmértük a Honvédkórház I. Belgyógyászati Osztályára felvett betegek körében a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus és Gram-negatív kiterjesztett spektrumú β-laktamáz- termelő baktérium hordozását és detektáltuk a kórházi kezelés időtartama alatt az általuk okozott kolonizáció, illetve infekció előfordulási gyakoriságát.

Tovább


Hogyan alszanak és álmodnak az orvosok?

Az orvosok számára különösen fontos a megfelelő alvás. Kutatásunk az orvosok alvását és álmodását vizsgálja az éjszakai ügyelet szempontjából. Százhuszonöt - egyenlő arányban ügyelő és nem ügyelő - orvos töltött ki kérdőívet, amelyben demográfiai és munkarendre vonatkozó adatok mellett az Athéni Insomnia Skála és az Álomminőség Kérdőív szerepelt.

Tovább


A H1N1-védőoltás hatékonysága és biztonságossága gyulladásos bélbetegségben

Az inaktivált influenza-, valamint a H1N1-vírus elleni védőoltás évente javasolt az immunszupprimált, gyulladásos bélbetegségben szenvedők számára, noha az immunmoduláns és biológiai terápia feltehetően csökkentik a kialakuló immunválasz mértékét. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, hogy az immunmoduláns és/vagy biológiai terápia mellett a H1N1-influenzavédőoltás hatására kialakul-e a fertőzéssel szembeni védettség és milyen mellékhatások jelentkeztek ezekben az esetekben a védőoltást követően.

Tovább


A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében