• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 233 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 233 kbyte )

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a leggyakoribb rokkantsági ok a fejlett országokban. Magyarországon stroke-betegség miatt 100 000 lakosonként 400-500 kórházi kezelésre kerül sor évente. Az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá, hogy a koleszterinszint csökkentése a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A- (HMGCoA-) reduktáz inhibitorokkal (statinok) csökkenti a stroke rizikóját szívbetegeken és szívbetegségben nem szenvedőknél egyaránt. A coronariabetegek első stroke-jának esélyét a statinkezelés 25-35%-kal csökkenti és további rizikócsökkenés érhető el az LDL-koleszterin értékének 2,6 mmol/l alá csökkentésével. Nemrégiben az is ismertté vált, hogy emelt dózisú statinkezeléssel mérsékelhető a stroke ismétlődésének veszélye olyan stroke-betegeken vagy átmeneti agyi keringészavarban szenvedők körében, akik - függetlenül attól, hogy cukorbetegek- e - szívbetegségben nem szenvednek. A stroke és a tranzitorikus ischaemiás attak rizikójának együttes csökkenése 23% volt. A retrospektív vizsgálatok azt is igazolták, hogy a statinkezeléssel a stroke kimenetele is javítható. Ez a hatás összefüggésben állhat a statinok pleiotrop effektusával, amely magában foglalja az endothelium funkcionális aktivitásának javítását, a gyulladás és a kóros véralvadás elleni hatást, valamint az immunmodulációt. Tekintettel arra, hogy a statinok biztonsággal és egyszerűen alkalmazhatók, használatuk mindenképpen kívánatos az orvosi gyakorlatban, a klinikai vizsgálatok által meghatározott hatásos dózisban mindazon betegek esetén, ahol a primer vagy szekunder stroke-rizikó csökkentése válik szükségessé.

Kulcsszavak

LDL-koleszterin, atherosclerosis, intima-media falvastagság, ischaemiás stroke, coronariabetegség, statinkezelés, költséghatékony stroke-prevenció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Beültethető loop recorder a ritkán jelentkező ájulásos rosszullétek megelőzésére

Az ájulásos rosszullétek előfordulása az életkorral jelentősen növekszik. Általában 6,2 ájulással lehet számolni 1000 betegévre, ami azt jelenti, hogy nem ritka jelenségről van szó. A rosszullét lehet ártalmatlan, aminek nincsen komoly prognosztikai jelentősége, míg más esetekben a hirtelen szívhalál előjele.

Tovább

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

Tovább

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Tovább

Önálló inzulindózis-titráció 2-es típusú cukorbetegségben: teher vagy megoldás?

Megfigyeléses vizsgálatok igazolják, hogy a rutin diabetesgondozás keretein belül is elérhető akár 1,3%-os HbA1c-csökkenés hosszú hatású bázis inzulinanalóg bevezetésének eredményeként. A szoros diabetológiai kontroll mellett alkalmazott inzulintitrációs algoritmus segítségével saját betegeink esetében is hasonló eredményre juthatunk.

Tovább