• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 141.8 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 141.8 kbyte )

A hepatitis B- és a hepatitis C-vírus-infekció kezelési eredményei ma is korlátozottak, ezért előtérbe került a törekvés a jelenleg rendelkezésünkre álló antivirális szerek hatékonyságának maximalizálására. Ezt elősegíthetik a terápiás választ befolyásoló tényezők - úgynevezett prediktív faktorok - figyelembevételével tervezett, individuális kezelésmódok. Krónikus Bhepatitisben az interferon- vagy nukleozid-, illetve nukleotidterápiára kedvező válasz várható HBeAg-pozitív fiatal beteg, >2-5-szörös GPTszint, >4-10 közötti hisztológiai aktivitás, <105 kópia/ml (<20 000 IU/ml) HBV-DNS-szint és HBV A vagy B genotípusú infekció esetén. A 12 és 24 hetes virológiai válasz (>1 log10 HBVDNS- szint-csökkenés vagy <400 IU/ml HBVDNS) segítheti a döntést a terápia folytatása vagy más kezelési mód között. Krónikus C-vírus-hepatitisben az interferon/ribavirin terápia előtt nem módosítható tényező a beteg neme, életkora, cirrhosisa, etnikuma, illetve a vírus genotípusa és a HCV-RNS-szérumszintje. Fontos negatív prediktor a HCV1 genotípus. Módosítható - ezáltal a terápiás siker érdekében korrigálható - tényező a testtömegindex, az inzulinrezisztencia, a depresszió, a cytopenia. A kezelés alatt a gyors (négyhetes), korai (12 hetes) vagy lassú (24 hetes) virológiai válasz determinálja a terápia időtartamát (24, 48, 72 hét). A tartós virológiai válasz legfontosabb pozitív prediktora a negyedik hétre bekövetkező vírusnegativitás, de lényeges a 12 hetes komplett korai virológiai válasz is, amely a terápia időtartama és az újrakezelés szempontjából meghatározó. Jelentős faktor még a ribavirin testsúlyadaptált dozírozása, valamint a betegek adherenciája is.

Kulcsszavak

B- és C-vírushepatitis, terápia, válaszprediktorok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Beültethető loop recorder a ritkán jelentkező ájulásos rosszullétek megelőzésére

Az ájulásos rosszullétek előfordulása az életkorral jelentősen növekszik. Általában 6,2 ájulással lehet számolni 1000 betegévre, ami azt jelenti, hogy nem ritka jelenségről van szó. A rosszullét lehet ártalmatlan, aminek nincsen komoly prognosztikai jelentősége, míg más esetekben a hirtelen szívhalál előjele.

Tovább

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

Tovább

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Tovább

Önálló inzulindózis-titráció 2-es típusú cukorbetegségben: teher vagy megoldás?

Megfigyeléses vizsgálatok igazolják, hogy a rutin diabetesgondozás keretein belül is elérhető akár 1,3%-os HbA1c-csökkenés hosszú hatású bázis inzulinanalóg bevezetésének eredményeként. A szoros diabetológiai kontroll mellett alkalmazott inzulintitrációs algoritmus segítségével saját betegeink esetében is hasonló eredményre juthatunk.

Tovább