• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 188.9 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 188.9 kbyte )

BEVEZETÉS - A kutatás célja az egészségügyi dolgozók és medikusok számára indított, halállal, haldoklással és gyásszal, valamint a haldokló betegek hospice-szellemű ellátásával foglalkozó tanfolyamok hatásának vizsgálata. A tanfolyamok célja, hogy a belső szorongás csökkentése és a haldokló betegekkel kapcsolatos attitűd javítása érdekében, a halálfélelemmel kapcsolatos kritikus területek feltárásával nyíltabbá lehessen tenni a halállal kapcsolatos kommunikációt. RÉSZTVEVŐK ÉS MÓDSZER - Utánkövetéses vizsgálatunkban a résztvevők (N=168 fő) a tanfolyamok első és utolsó napján kitöltötték a Neimeyer- és Moore-féle multidimenzionális halálfélelem- skálát (MFODS), valamint a rövidített Beck-depresszió-kérdőívet (BDI). Az egészségügyi dolgozók esetében két-három hónappal a tanfolyam után megismételtük a vizsgálatot (N=32 fő). EREDMÉNYEK - A halálfélelem legerősebb faktorai: a jelentős társak féltése, félelem a meghalás folyamatától, a félelem a korai haláltól. Az összesített halálfélelem-értékek csökkennek a tanfolyamok hatására, a halálfélelem összetevőinek változása függ a résztvevők nemétől, korától és foglalkozásától is. Mindkét csoportban azokban az attitűdökben volt elsősorban megfigyelhető a javulás, amelyek összefüggésbe hozhatók a haldokló beteg minőségi ellátását célzó ismeretek növekedésével, úgymint a félelem a meghalás folyamatától és a félelem a halál tudatos átélésétől. KÖVETKEZTETÉS - A tréninget is tartalmazó képzések mellett az egészségügyi személyzet mentálhigiénéjének ápolása terén fontos a munkahely támogató funkciójának erősítése. Emellett a graduális képzések során is hasznos, hogy a hallgatók olyan képzéseken vegyenek részt, amelyek célja a nyílt kommunikáció a leginkább szorongást keltő témákban.

Kulcsszavak

halál, haldoklás, halálfélelem, halálattitűd, oktatás, egészségügyi dolgozók, medikusok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Buta August igazságai – Bohócdoktorok

1986-ban egy New York-i bohóc, Michael Christensen alapította az első kórházi „bohócterápia-részleget”. Azóta ő és munkatársai számos országban bohócdoktor-viziteket tartanak, legfőbb eszközükkel, a nevetéssel operálva. Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban és Magyarországon is jöttek létre hasonló alapítványok.

Tovább

Ami személyes és ami nem

Egy újabb tanév, amelyben a bioetika alapvetõ kérdéseinek tárgyalása során a szemeszter közepe felé, lassú és alapos bevezetés után elérkezünk az eutanázia témájához, és ebben a tanévben sokat foglalkoztunk az alkotmánybírósági döntéssel is.

Tovább

Életvégi dilemmák Az eutanázia és a palliatív terápia néhány etikai és jogi kérdése

A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?

Tovább

Két birodalom határán

Bitó László könyve Boldogabb élet - jó halál. Eutelia eutanázia címmel nemrégiben jelent meg az Atheneum 2000 kiadó Emberi tényező sorozatában. Mint ahogy arra a cím is felhívja a figyelmet, egyfajta megkülönböztetést alkalmaz az eutanázia fogalmára vonatkozóan, és ennek a megkülönböztetésnek az eutelia görög szóösszetétel jelentése adja meg az értelmét, miszerint itt az élet végéről, a jó befejezésről lenne szó.

Tovább