• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 79.1 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 79.1 kbyte )

A felső tápcsatornai vérzések közel fele a gastroduodenalis fekélyekből indul ki, és az esetek 15-20%-ában a korai endoszkópos diagnosztika és a kezelés ellenére 72 órán belül újraindul. A recidív vérzések mortalitása nagy, 25- 30% körüli, ezért a fekélyvérző beteg gasztroenterológiai kezelésének legfontosabb célja a vérzés megállításán túl a recidíva megelőzése. Az endoszkópos terápia leghatékonyabb módja az injekciós (adrenalin) és a termális (koagulációs) módszer kombinálása, spriccelő artériás vérzésnél, ha szükséges, mechanikus érelzárással (klip) kiegészítve. Tapadó koagulum esetén az injekciós kezelést követően a véralvadékot el kell távolítani, a szabaddá váló érlaesiót pedig koagulálni kell. A protonpumpagátló kezelés a gyomornedv pHjának emelésével elősegíti a thrombocytaaggregációt és gátolja a képződött alvadék lysisét, peptikus emésztődését. A koagulum stabilitásához szükséges neutrális közeli pH-érték a protonpumpagátló-bolust követő folyamatos infúzióval biztosítható. Ha újravérzés nem jelentkezik, 72 óra után a szer emelt dózisban történő per os adására térhetünk át. A protonpumpagátlók tehát fontos szerepet játszanak a primer hemosztázis fenntartásában. Az omeprazol és a pantoprazol mellett a legújabb intravénásan adható készítménynek, az esomeprazolnak a gyomornedv- pH-t növelő hatása gyorsabb és kifejezettebb, e farmakokinetikai képessége révén ígéretes lehet a vérző fekélyek kezelésében.

Kulcsszavak

gastroduodenalis fekélyvérzés, endoszkópos vérzéscsillapítás, vérzésrecidíva, intravénás protonpumpagátló kezelés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Több cardiovascularis rizikófaktor kombinációs kezelésének haszna és az egytablettás forma további előnye

A Framingham cardiovascularis epidemiológiai vizsgálat tárta fel elsőként, hogy a fő rizikófaktoroknak milyen jelentőségük van a leendő cardiovascularis események kialakulása szempontjából. Arra is fény derült, hogy amennyiben több kockázati tényező párhuzamosan, együtt van jelen, akkor az egyedi tényezők fennállásakor észlelhető abszolút rizikóértéknek nem a számtani összegződése, hanem általában ennek többszöröse jelentkezik.

Tovább

A nátrium-glükózkotranszportergátlók: új gyógyszercsoport kerülhet a diabetológusok fegyvertárába

A diabetológus célja, hogy olyan antidiabetikumokat használjon, melyek a vércukorszint- csökkentésen túlmenően mérséklik az inzulinrezisztenciát, testsúlycsökkentő hatásuk van, és lehetőleg nem okoznak hypoglykaemiát, valamint nem károsítják a pancreas β-sejtjeit.

Tovább

Diabeteses láb szindróma: patomechanizmus, klinikai kép, korszerű terápia, megelőzés

A diabeteses láb szindróma a cukorbetegség jellegzetes, idült szövődménye, kialakulására mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben számíthatunk, elsősorban hosszú betegségtartam és tartósan rossz anyagcserehelyzet esetén. A patomechanizmusban döntően a neuropathia diabetica, kisebb részben a vascularis érintettség játszik szerepet.

Tovább

A 2-es típusú diabetesben szenvedők antidiabetikus terápiája - Az inkretinmimetikumok alkalmazásának helye

Az inkretinmimetikumok az antidiabetikumok új csoportját képezik. A β-sejteken saját receptorukhoz kötődnek, és glükózdependens módon növelik az inzulinszekréciót, ezért csak ritkán okoznak hypoglykaemiát.

Tovább