• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 88.1 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 88.1 kbyte )

Az elmúlt évtizedben az orvosokat és a szakirodalmat sokat foglalkoztatta az élet végének problémája. A szerzők áttekintést adnak a haldoklók jogait, intézkedési lehetőségeit, és a halál előtti napokban adott kezelést elemző tanulmányokról. A szerzők retrospektíven elemezték osztályukon 2001. október 1-2002. március 31. között elhunyt 103 betegük utolsó három napi gyógyszerelését. Nyugati adatokkal összehasonlítva a betegek talán több gyógyszert kaptak; feltehetően azért, mert Magyarországon talán (még?) nem szokás a beteg haldoklóvá nyilvánítása, és a szükségtelen gyógyszerek tudatos leállítása. Antibiotikumot viszont ritkábban javasoltak (28,1% szemben a külföldi irodalomban olvasható 42-88%-kal). Az antibiotikumok nem a tüneti kezelés eszközei, de alkalmazhatók palliatív terápiaként, ha ily módon enyhíthető a terminális infekció okozta szenvedés. A szerzők javaslatokat tesznek az antibiotikum indikációjára és megfelelő választására az élet végén; rámutatnak a kérdés szakmai és etikai problémáira. Az orvos sokat tehet azért, hogy haldokló betegének emberi méltóságát megóvja, és lehetővé tegye, hogy az utolsó napok békések, testi- lelki szenvedéstől mentesek legyenek.

Kulcsszavak

haldokló beteg, terminális terápia, antibiotikumok az élet végén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás

 

Több cardiovascularis rizikófaktor kombinációs kezelésének haszna és az egytablettás forma további előnye

A Framingham cardiovascularis epidemiológiai vizsgálat tárta fel elsőként, hogy a fő rizikófaktoroknak milyen jelentőségük van a leendő cardiovascularis események kialakulása szempontjából. Arra is fény derült, hogy amennyiben több kockázati tényező párhuzamosan, együtt van jelen, akkor az egyedi tényezők fennállásakor észlelhető abszolút rizikóértéknek nem a számtani összegződése, hanem általában ennek többszöröse jelentkezik.

Tovább

A nátrium-glükózkotranszportergátlók: új gyógyszercsoport kerülhet a diabetológusok fegyvertárába

A diabetológus célja, hogy olyan antidiabetikumokat használjon, melyek a vércukorszint- csökkentésen túlmenően mérséklik az inzulinrezisztenciát, testsúlycsökkentő hatásuk van, és lehetőleg nem okoznak hypoglykaemiát, valamint nem károsítják a pancreas β-sejtjeit.

Tovább

Diabeteses láb szindróma: patomechanizmus, klinikai kép, korszerű terápia, megelőzés

A diabeteses láb szindróma a cukorbetegség jellegzetes, idült szövődménye, kialakulására mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben számíthatunk, elsősorban hosszú betegségtartam és tartósan rossz anyagcserehelyzet esetén. A patomechanizmusban döntően a neuropathia diabetica, kisebb részben a vascularis érintettség játszik szerepet.

Tovább

A 2-es típusú diabetesben szenvedők antidiabetikus terápiája - Az inkretinmimetikumok alkalmazásának helye

Az inkretinmimetikumok az antidiabetikumok új csoportját képezik. A β-sejteken saját receptorukhoz kötődnek, és glükózdependens módon növelik az inzulinszekréciót, ezért csak ritkán okoznak hypoglykaemiát.

Tovább