• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 142.8 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 142.8 kbyte )

Az elmúlt években tisztázódtak a súlyos infekciók kezelésének alapelvei: mintavétel után a helyi rezisztenciaviszonyok ismeretén alapuló antibiotikum- kezelést egy órán belül meg kell kezdeni; a kezdő terápiát a beteg állapotának javulásával vagy a kórokozó és érzékenységének ismeretében egyszerűsíteni lehet, illetve kell; a farmakodinámiás szempontból optimálisnak tartható dozírozást célszerű alkalmazni; a terápia időtartamát a lehető legrövidebbre kell csökkenteni, nem komplikált, kezelésre jól reagáló infekció esetén öt-hét napra. A leggyakoribb problémát okozó patogének Magyarországon az MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) és az ESBL (széles spektrumú béta-laktamáz) -termelő Gram-negatív baktériumok. A bacteraemiával járó MRSA-infekciók kezelésekor ma már elvárható a vancomycin MIC (minimális gátlókoncentráció) -értékének meghatározása az adott kórokozó esetében. A terápia valószínűleg hatásos lesz 1,5 mg/l-es vagy annál kisebb MIC-értékkel jellemezhető kórokozók esetén, ha 15 mg/l-es minimális vancomycinkoncentrációt biztosítunk, míg kevésbé érzékeny MRSA-izolátumoknál más antibiotikumok, így linezolid, tigecyclin vagy daptomycin alkalmazására lehet szükség. Az ESBL-termelő kórokozókkal szemben szisztémás infekciókban a carbapenemek az elsőként választandó antibiotikumok, alternatíva lehet a tigecyclin. A multirezisztens kórokozók elterjedésével a súlyos infekciók kezeléséhez a korábbinál nagyobb odafigyelés és szaktudás szükséges.

Kulcsszavak

súlyos infekciók, antibiotikum-kezelés alapelvei, MRSA, ESBL-termelő Gram-negatívok, új antibiotikumok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás
• Üzenet küldése szerzőnek

 

Beültethető loop recorder a ritkán jelentkező ájulásos rosszullétek megelőzésére

Az ájulásos rosszullétek előfordulása az életkorral jelentősen növekszik. Általában 6,2 ájulással lehet számolni 1000 betegévre, ami azt jelenti, hogy nem ritka jelenségről van szó. A rosszullét lehet ártalmatlan, aminek nincsen komoly prognosztikai jelentősége, míg más esetekben a hirtelen szívhalál előjele.

Tovább

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

Tovább

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Tovább

Önálló inzulindózis-titráció 2-es típusú cukorbetegségben: teher vagy megoldás?

Megfigyeléses vizsgálatok igazolják, hogy a rutin diabetesgondozás keretein belül is elérhető akár 1,3%-os HbA1c-csökkenés hosszú hatású bázis inzulinanalóg bevezetésének eredményeként. A szoros diabetológiai kontroll mellett alkalmazott inzulintitrációs algoritmus segítségével saját betegeink esetében is hasonló eredményre juthatunk.

Tovább